- Itachi... Uchiha - mondtam megt�rten. Itachi erre csak sz�lesen vigyorgott. Mint mindig. Akkor ez volt olyan ismer�s. Most lebukott. Szem�tl�da.
 - Hell�, Sakura! - Erre egy kicsit megsz�d�ltem, de sikeresen megkapaszkodtam az ajt�ba. Nem �rtem, hogy mi�rt j�tt ide, �s hogy mi�rt �lc�zta mag�t id�ig. Mi lehet a c�lja? Nem tudom. De egyszer�en k�ptelen voltam megk�rdezni t�le. De tal�n nem is kell. Van egy olyan �rz�sem, hogy tudom, hogy mi�rt j�tt ide.
 - Mit keresel itt, Itachi? - Volt m�r vele dolgom. El�g j�l kiismertem, de sz�rnyen kisz�m�thatatlan. El�g idi�ta, ha mondhatom ezt egy S szint� ninj�ra.
 - H�t �n igaz�b�l csak �gy �tugrottam. Tudod, sz�rnyen unalmas az�ta a rejtekhely, ami�ta elment�l...
Nos, igen. F�l �ve j�ttem el az Akatsukit�l. Igaz�b�l elk�pzel�sem sincs, hogy mi�rt, de 2 �vet voltam vel�k. Nagyon j� k�t �v volt. Im�dtam �ket, de a v�ltoz�s igen fontos. Erre csak s�hajtottam egyet. K�ztudott volt, hogy Itachinak fontos vagyok. M�r sz�mtalanszor elj�tt hozz�m, m�g akkor is, amikor m�r otthon voltam Konoh�ban, hogy menjek vissza. Mert hi�nyzom neki, �s n�lk�lem nem olyan j� az Akatsukinak. Viszont az az igazs�g, hogy �n m�g �rzek ir�nta valamit, de nem tudom, hogy szeretem-e, vagy csak Sasuk�t keresem benne. �tverni meg nem is akarom.
Persze ezt a sztorit sikeresen eltitkoltam mindig is midnenki el�l, csak Hinata �s Naruto tudtak r�la. T�l nagy para lenne, ha ez kitud�dna. Szerintem m�g Tsunade sem sejt semmit, vagy csak egyszer�en nem akart balh�t.
 - Ez az eg�sz �lca dolog csak arra szolg�lt, hogy megk�rdezd, hogy visszamegyek-e hozz�tok?! - El�gg� foglalkoztatott a t�ma. Itachi csak hallgatott, ami azt jelenti, hogy eltal�ltam. Tudtam. Itachit „arr�bb toltam”, hogy be tudtam csukni az ajt�t. M�g a v�g�n valaki gyan�t fog.
 - Hogy ker�lsz te ide, az �n �csik�mhez? - k�rdezte, mik�zben le�lt az �gyra �s intett, hogy �n is tegyek �gy.  Le�ltem mell�.
 - Nem tudom. Az az igazs�g, hogy az egyik nap m�r itt �bredtem. - Itachi arca megfesz�lt.
 - Semmi el�zm�nyre nem eml�kszel? - k�rdezte.
 - Nem. Semmire - vallottam be. - Tal�n elraboltak. De k�l�n�sebben m�r nem is �rdekel. M�r �gy is kurva mindegy.
Itachi m�lyen elgondolkodott.
 - Am�gy te, mi�rt j�tt�l m�g?
 - �rdekelt, hogy mi van az �cs�mmel - mondta rezzen�stelen arccal. Nagyon meglep�dtem, mivel eddig m�g nem nagyon foglalkozott az Sasuk�val.
 - H�t benned is j�kor �bred fel a testv�ri szeretet, mondhatom! - Erre csak s�hajtott egyet. Tal�n �rzi, hogy most, mint �ltal�ban, igazam van. Valamint, ak�rmennyire is k�neztem volna bel�le, nem hittem volna, hogy ekkor�t fog �rtem kock�ztatni. Igaz�n vesz�lyes, hogy egy Akatsuki tag, idej�jj�n. Pont ide. Tal�n nem is mag�t�l j�tt neki ez az �tlet.
 - Van m�g valami, amit mondani akarsz? - Ilyenkor persze tudja, hogy sejtek valamit. Mindj�rt be is vall mindent, a legut�bbi boltrabl�son k�v�l. De t�nyleg.
 - Amikor Peinnek mondtam, hogy mit akarok, beiktatott egy tervet - vallotta be. Annyira tudtam, hogy elmondja az igazi terv�t.
 - �s pedig? - k�rdeztem r�.
 - Sasuk�t akarja.
 - Mi a terv pontosan? Gondolom �n is kulcsszerepl� vagyok.
 - Igen - felelte kim�rten. - R�viden az a terv, hogy �n elrabollak, mint Itachi. Elviszlek az Akatsuki rejtekhely�re, �s Sasuke ut�nad j�n. Pein pedig megkapja amit akart. El�g egyszer� terv, ha �gy n�zz�k, hogy neked nincs is sok dolgod.
 - Na ja - v�laszoltam unottan. - Mikor "rabolsz" el?
 - H�t nem tudom... De most menj�nk le a konyh�ba, hogy Sasuke szeme el�tt legy�nk. - Itachi �jra felvette �lc�j�t, majd elindultunk.
Amint �jra Shin lett elkapott a v�gy, hogy j�l megrugdossam. Term�szetesen egy�bk�nt � ment el�l.
A konyha egy el�g egyszer� kis helys�g volt, asztallal, sz�kkel, pulttal, meg m�g 1-2 jelent�ktelen b�torral �s t�rggyal. A konyha egyik t�volabbi r�sz�ben egy igen nagy  ablakot v�ltem felfedezni, egy nagyobb p�rk�nnyal amin Sasuke �lt. Nem igaz�n �rtettem a saj�t reakci�mat, teh�t nem �rtettem, hogy mi�rt nyugtat meg engem ez a l�tv�ny. Mintha Sasuk�nak most egy gyermeklelk�, nyugodt, stresszmentes oldal�t l�tn�m. Ami, ugyan el�g ritka. Ugyan, csak p�r pillanatig fog fenn �llni ez a "k�p", mert ha megl�tja, hogy itt vagyunk, azonnal v�ltoztat a helyzet�n. �gy fog tenni, mintha � nem is lenne ember, akinek lenn�nek nyugodt percei.
 - Holnap k�ldet�sre mentek - sz�lalt meg Sasuke, m�g mindig az ablakban �lve. Esk�sz�m, hogy odamegyek �s kil�k�m.
 - Minek? M�g Karin�k sem j�ttek vissza - akad�koskodtam. �n nem akarok elmenni k�ldet�sre. Semmi �rtelme nincs.
 - �pp ez az! Gondolkodj m�r... Lehet, hogy elkapt�k �ket, vagy t�rt�nt vel�k valami - magyar�zta hal�l nyugodtan Sasuke.
 - �rtem a logik�d. Sz�val lehet, hogy meghaltak, erre most minket is ut�nuk k�ldesz, hogy mi is meghaljunk - ep�ztem. - T�k�letes �tlet. B�szke vagyok r�d...
 - Ha j�l tudom, �n parancsolok, sz�val elmentek. Pont - sz�gezte le.
 - Meg any�d - pufogtam. Sasuke erre nem mondott semmit. Egy kicsit belegondoltam a helyzetembe, �s nem r�g azt mondtam, hogy belehaln�k, ha k�t Uchih�val k�ne egy�tt lennem egy l�gk�rben. Nos, ez most meg is t�rt�nt. De m�g szerencs�re �lek. R�n�ztem Shinre, aki �ppen Sasuk�t n�zte. K�v�ncsian v�rom, hogy Peinnek mire kell Sasuke. �rdekes lesz, az biztos.
Shin le�lt az asztalhoz �s intett nekem, mint egy pinc�rn�nek, hogy szolg�ljam ki. Lemond�an s�hajtottam, de mik�zben a poharat kerestem egy k�st is tal�ltam, amit Shin fel� is haj�tottam...

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.