Ok�, rendben, nem mondhatn�m, hogy nem f�ltem, de valljuk be, nem is rettegtem. Volt valami r�miszt� a vigyor�ban, �s ahogy v�gign�zett rajtam. Mi van, ha r�m t�mad? – j�rt a gondolat a fejemben. Hah�, v�dtelen angyalra t�madni b�n! Jah, �s ezt � is tudja? Nem hiszem. D�mon. �s? Ajj, Sakura, gondolkozz! Mit tanult�l d�monismeret �r�n? Azt, hogy Anko r�mesen unalmasan tud �r�t tartani, r�ad�sul m�g elaludni sem tudok, mert folyton ord�t. Sakura, fejbe verlek! K�sz�n�m magamnak… Na sz�val mit tanultunk? Er�ltess�k meg magunkat kicsit! Mit�l f�l egy d�mon? D�mon j�n, d�mon fut, ha j�n a… Mi? D�mon j�n, d�mon fut, ha j�n a… f�nyes lyuk! Igen, ez lesz az! Mi?? Mi a fr�sz az, hogy f�nyes lyuk? Rendben, fogadom, hogy ezent�l figyelek Ankora!
- Na mi van? F�lsz t�lem? – k�rdezte k�r�rvend�en.
- Sz� sincs r�la! – r�ztam meg a fejemet. – Ink�bb undorodom t�led! – mosolyodtam el g�nyosan. Lehervadt az arc�r�l a vigyor. L�pett fel�m egy l�p�st, mire �n h�tr�lni kezdtem. – Ne k�zel�ts! – figyelmeztettem.
- K�l�nben mi lesz? – vonta fel a szem�ld�k�t �rtatlanul. Gondolkodni kezdtem. �, hogy lehetek ilyen peches? Hirtelen vak�t� f�ny suhant �t az �gen, a kezemet a szemem el� kellett tartanom. Egy hangos puffan�sra figyeltem fel, majd a f�ny v�get �rt. �rtetlen�l n�ztem a f�ld�n fekv�, eszm�letlen Kib�ra, �s a f�l l�bbal rajta �ll� fi�ra.
- Na l�tod, pontosan ez lesz! – motyogtam a f�ld�n fekv�nek, hab�r kicsi az es�lye, hogy hallotta is. El�gg� ki volt �tve. K�v�ncsian n�ztem a fi�ra. Sz�ke haja �s �gsz�nk�k szemei voltak, arca k�t oldal�n 3-3 cs�kkal. Er�sen eml�keztetett egy r�k�ra… - Ki vagy te? – k�rdeztem t�le. Elvigyorodott.
- Uzumaki Naruto! – jelentette be sz�npadiasan. – Nem l�ttad Hinata-chant? – k�rdezte, majd sz�tn�zett. Hinata? Ezek szerint… - Te vagy Sakura-san, igaz? – fordult ism�t fel�m. B�lintottam. Ki a fr�sz ez a fi�?
- Naruto-san, elmondan�d, honnan tudsz ilyen sokat? – �rdekl�dtem.
- Sim�n Naruto. – jav�tott ki. – �s ez igen egyszer�. Hinat�t�l! HINATA-CHAN! – ki�ltotta el mag�t. Hinata egy kisebb f�stfelh� keret�ben megjelent. �rtetlen�l n�ztem hol r�, hol megment�mre. Naruto? Nem � az, akihez Hinat�t k�ldt�k?
- Magyar�zatot k�vetelek! – jelentettem ki, azzal k�zen ragadtam �ket.


- HOGY KINEK F�J MILYE? – ki�ltottam �rtetlen�l.
- �gy van, ahogy mondtam. Mit nem �rtesz ezen? – forgatta a szemeit Hinata.
- H�t most hogy �rthetn�m meg? Egy r�kad�mon? J� r�kad�mon? Kicsit nekem gyan�s, m�r bocs Naruto! – fordultam fel� undok mosollyal.
- �, semmi baj! – legyintett eln�z�en.
- Att�l m�g, hogy az � test�ben van a Kyuubi, szinte angyalnak sz�m�t! A neve nem jelent semmit. A tan�cs elfogadta �t! – �rvelt kitart�an Hinata.
- Rendben, tegy�k fel, hogy elhiszem – mondom tegy�k fel – de nekem m�g akkor sem vil�gos p�r dolog. El�sz�r is… Hinata, te nem hozz� ment�l?
- De, igen. Azonban nekem eg�sz m�s feladatom volt, mint neked! Nekem kellett a Kyuubit befogni, m�g miel�tt megt�madta volna Narutot. Azonban nem siker�lt, �s f�l� volt, hogy Naruto ezek ut�n gonosz lesz, mint a t�bbi d�mon, de nem, nem �gy lett. Levizsg�zott, hivatalosan is angyal lett. – magyar�zta, mire Naruto b�szk�n kih�zta mag�t.
- Szuper! M�sodszor is, hogy tal�ltatok meg? – d�ltem el�re k�v�ncsian. Ez �rdekelt a legjobban.
- Ez hossz�. �hm… Hogy is h�vj�k a fi�t, akit pesztr�lsz? – k�rdezte �sszer�ncolt szem�ld�kkel Hinata.
- Nem pesztr�lom! – horkantam fel keresztbefont karokkal. - A neve Uchiha Sasuke. – motyogtam.
- Na igen. Sz�val elment�k Sasuk�hoz, hogy tal�lkozzunk veled, persze nem tal�ltunk sehol. T�le k�rdezt�k meg, hova ment�l. Azt mondta, �sszevesztetek, �s s�t�lni indult�l. Naruto mivel tud vill�msebess�ggel utazni, el�re ment, hogy megkeressen. �gy l�tta meg Kib�t. A sr�cnak messzir�l �rezni lehetett a d�mon-szag�t! Hogyhogy te nem vetted �szre?
- Nem tudom! – r�ztam meg a fejemet.
- Hm… Le volt�l t�rve? Szomor� volt�l? �gy �rezted, ink�bb itt sem lenn�l? F�lt�l? – k�rdezgetett folyamatosan. Ahogy �gy v�giggondoltam… igen, tulajdonk�ppen, igen! B�lintottam, �s � diadalittasan csettintett, mire hirtelen elt�nt. – Hogy az a… - hallottam a morg�s�t, majd �jra velem szemben �lt. - Te komolyan nem figyelt�l �r�n! – cs�v�lta meg a fej�t. – A d�monokat pont ez vonzza! Ugye, hogy hasznosak Anko �r�i? – vigyorgott.
- Igen, igen… - s�hajtottam elismer�en. – Meg�g�rem, legk�zelebb figyelek! – nevettem. – Azt hiszem, ideje visszamennem Sasuk�hoz. El� kell k�sz�tenem a randij�ra! – mosolyogtam. – Tal�lkozunk egy f�ny�v m�lva! – vigyorodtam el, �s fel�lltam a padr�l, ahol eddig �lt�nk. Egy csettint�s k�s�ret�ben elt�ntem.


18 nap m�lva…


Sasuke �s Ino randija, valljuk be, pazarul siker�lt. �n belet�r�dve n�ztem el, ahogy besz�lgettek, �s egyre t�bbet tal�lkoztak. Azonban furcsam�d soha semmi m�s nem t�rt�nt egy vacsor�n vagy s�t�n, mozin vagy ak�rmi m�son k�v�l. Nem �rtettem, mi�rt. Valami okn�l fogva Ino hib�kat keresett bennem, �s Sasuke minden egyes alkalommal megv�dett. Eg�sz j�ban lett�nk, t�l j�ban. M�g � �s a kiszemelt bar�tn�je kezdtek elhideg�lni egym�st�l, mi ann�l ink�bb k�zelebb ker�lt�nk egym�shoz. Nem volt ez �gy j�…


Sasuke elk�sz�lve �llt el�ttem. Egy szok�sos fekete inget �s farmert viselt. �gy gondoltam, nem kell t�lz�sba vinni. Ez csak egy randi, nem eljegyz�si vacsora… Lassan odal�ptem hozz�, �s az inge zseb�be egy cseresznyevir�got t�ztem. Az�rt valami d�sz legyen m�r rajta! � szem�gyre vette a vir�got, majd egyszer�en levette onnan. Odal�pett hozz�m, a hajamat a f�lem m�g� t�rte, �s belerakta a vir�got.
- Ez neked sokkal jobban �ll! – mosolyodott el halv�nyan. Csod�lkozva n�ztem fel r�, f�l fejjel magasabb volt. Elt�nt az arc�r�l a mosoly. Olyan k�zel volt hozz�m, hogy szinte m�r zavarban �reztem magamat. Gyeng�den v�gigsim�tott az arcomon. Egy hirtelen mozdulattal k�zelebb r�ntott mag�hoz, �s megcs�kolt. Gyeng�den �s romantikusan. Kezemet a mellkas�ra helyeztem, de a helyett, hogy eltoltam volna magamt�l, megragadtam az ing�t, �s m�g k�zelebb h�ztam magamhoz. � lassan tolni kezdett, �gy apr� l�p�sekkel haladtam h�trafel�. �reztem, ahogy testem a falnak �tk�z�tt. Sasuke jobb kez�t a fejem mell� helyezte, a m�sikkal beny�lt a p�l�m al�. Ekkor �reztem �gy, hogy t�volodni kezdek t�le, majd hirtelen sik�tva h�trazuhantam.
Kint �ltem a fallal szemben a f�v�n. Sasuke rontott ki hirtelen a nem t�l t�voli bej�rati ajt�n.
- Sakura, minden rendben? – k�rdezte agg�dva.
- Persze, csup�n a romantik�nak van annyi, �n m�g �lek… - morogtam kelletlen�l, �s felt�p�szkodtam. – Ut�lom, hogy nem �lek! – s�hajtottam. Egy ideig magam el� meredtem, majd v�g�l halkan belekezdtem. – H�t ez az… - suttogtam. �rtetlen�l felvonta egyik szem�ld�k�t. – Azt hiszem, nagy hib�t v�tett�nk. – n�ztem fel a szemeibe.
- De mi�rt? – k�rdezte, �s odaj�tt hozz�m. Megfogta a kezemet, de ez is csak nehez�tette a dolgomat. Gyeng�den eltoltam.
- H�nyszor elmondtam, h�nyszor pr�b�ltam beleverni a fejedbe? – k�rdeztem kiss� k�nnyes szemekkel. Nem az�rt akartam megint s�rni, mert egyszer�en ennyire nem �rtette, hanem mert tudtam, nekem… - Vissza kell mennem! – ki�ltottam �sszeszor�tott szemekkel. Sasuke meg sem rezzent. Komoly arccal figyelt. Hi�ba, ismertem m�r, k�t h�t b�ven el�g volt ahhoz, hogy tudjam, � sosem fog el�rz�keny�lni m�sok el�tt. – K�rlek, menj… - suttogtam, �s keresztbefont karokkal hajtottam le a fejemet.
- De… - akad�koskodott volna, de a szav�ba v�gtam.
- MENJ M�R! – ord�tottam, az utc�ban v�zhangzott a hangom. H�tat ford�tottam neki. Sasuke meg�rt�en b�lintott. A kocsihoz s�t�lt, �s besz�llt. Egy ideig m�g n�zett engem az ablakb�l, majd beind�totta. Az aut� motorj�nak hangj�ra felkaptam a fejemet. Megfordultam. Sasuke ott �llt k�zvetlen�l el�ttem. Megsz�laltam volna, de a sz�mra tette a mutat�ujj�t, ezzel k�z�lve velem, hogy most � besz�l.
- Tudod, sokszor gondolkoztam azon, mi�rt nem megy Inoval a kapcsolat. R�j�ttem valamire. Mindennek az oka… - nagy leveg�t vett. – Te vagy! – k�z�lte egyszer�en. �rtetlen�l meredtem r�. – Hi�ba, m�g ilyen kev�s id� is el�g b�rmihez. Tagadhatn�m, de nem tudom. Az a helyzet, hogy … szeretlek! – ny�gte ki. A szemeim kit�gultak. Hirtelen az oldalamhoz kaptam. �sszeestem volna, ha Sasuke nem kap el. Let�rdeltem a f�ldre. Mi t�rt�nik velem?
Az �g teljesen bes�t�tedett. A f�st, mely angyalok j�vetelekor jelenik meg, most k�l�n�sen er�s volt. A tan�cs… - futott �t az agyamon. Garo-sama l�pett ki el�sz�r a f�stb�l. Feln�ztem r�, Sasuke k�vette a p�ld�mat. Mesteremet k�vette Okasu. Fogadni mertem volna, hogy � tudta meg el�sz�r a h�rt. F�nysebess�ggel rep�lnek hozz�juk minden egyes mondataink.
- Sakura-san! – sz�lalt meg er�teljes hangon Garo-sama. – Felejtsd el! – parancsolta. Okasu l�pett mell�m, megragadta a kezemet, �s felr�ntott. Felszisszentem. Sasuke gyorsan kiegyenesedett, �s kem�ny tekintettel meredt Okasura, de �n megr�ztam a fejemet.
- Ne! – k�rtem. Engedett. Okasu Garo-sama mell� vezetett.
- A t�bbit majd a tan�cs elrendezi. – k�z�lte mesterem, �s visszament a f�stbe. Er�sen pr�b�ltam tartani magamat, de Okasu h�zott. �sszet�rt l�lekkel, k�nnyes szemekkel fordultam h�tra.
- Ne feledj, csak higgy! Visszat�rek! – mondtam halkan Sasuk�nak, majd er�t vettem magamon, �s utols� er�mmel n�ztem az �jfekete szemekbe. - Szeretlek! – suttogtam. M�g hallottam a ki�lt�s�t…
- SAKURA! – majd v�gleg elnyelt a s�t�ts�g.

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.