Sakura

A sz�vem m�g a torkomban dobog, �s tot�l elv�r�s�d�k, szinte sz�d�l�k, b�r azt nem tudom eld�nteni, hogy ez m�g az el�z� �lm�ny hat�sa, vagy Sasuke elismer� b�kja v�ltotta ki bel�lem. Iszonyatosan zavarban �rzem magam, na meg hat�rtalanul boldog vagyok: seg�thettem nekik, �l�nk, �s Sasuke megdics�rt! Engem! Csod�lom, hogy a bord�im m�g nem t�rtek el a sz�vemt�l. 
- �, igaz�n t�lbecs�lt�k engem – nevetek zavartan, �s hihetetlen, de eddigi �letem sor�n kev�sszer �reztem jobban magam. Egyre ink�bb azt tapasztalom, hogy igenis sz�m�tok, �s igenis sz�ks�g van r�m. �gy �rzem, hogy a csapat tagja vagyok. �s ami a legfontosabb: Sasuke elismer engem… �s merem azt hinni, hogy m�g enn�l t�bbr�l is van sz�. �, nem is tudom, hogy fordulhatott minden ilyen j�ra hirtelen! 
- Menj�nk – t�ri meg v�g�l Sasuke a csendet, amit �szre sem vettem, �gy elmer�ltem az �r�m�mben. Apr�t b�lintok, majd Naruto odaj�n hozz�m, hogy seg�tsen j�rni, mert a combom m�g veszett�l f�j. Viccesen n�zhet�nk ki: k�t sebes�lt egy�tt. 
Lassan folytatjuk utunkat, a folyos� szerencs�re nem olyan sz�k, mint az eddigiek. Megy�nk n�h�ny percig, a l�bam pedig el�gg� f�j… 
- Had �ljek le egy kicsit arra a szikl�ra – mutatok egy nagyobbacska k�re, musz�j pihennem. Naruto seg�t, de amint le�l�k, a szikla kicsit les�llyed. 
- Ez meg mi? – �llok fel, de nem kell sok�ig gondolkoznom, hamarosan g�rg� hangot hallunk meg… �s ut�na megjelenik egy hatalmas gurul� szikla, ami az eg�sz folyos�t bet�lti… 
- Fut�s! – ord�t Naruto, �n meg csak �rzem, ahogy Sasuke felkap, mintha csak egy rongybaba lenn�k, �s futunk is. Ekkor a folyos� elkezd lejteni… amit�l a szikla egyre gyorsabban k�zeledik fel�nk. A fen�be! 
- Gyorsabban! – ki�ltok, ami kicsit �lszent dolog t�lem, de a szikla mindj�rt el�ri Sasuk�t, azt pedig nem hagyhatom! De ahelyett, hogy jobban sietn�nek, hirtelen megtorpannak, majd kiesek Sasuke karjaib�l, �s csak azt �rzem, hogy zuhanok, majd valaki elkapja a kezemet �s oldalra r�nt. A szikla szinte s�rol, olyan k�zel suhan el mellettem, majd lezuhan. Csak most veszem �szre, hogy eddig csukva tartottam a szemem, amit most f�l�sen kinyitok. Amint felemelem a fejem, Sasuke s�t�t szem�vel tal�lkozik tekintetem, majd el�g egy pillanat �s felh�z maga mell�. Sok�ig b�mulom a fekete szemp�rt, ami kiss� agg�dva, de kiv�telesen melegen csillog… kicsit �gy, mint amikor zuhantunk lefel�… Hirtelen v�gy t�lt el, az, ami miatt tegnap, khm, k�v�ncsi lettem Sasuk�ra… De azt�n belenyilall a f�jdalom a combomba, �gy visszaker�l�k a f�ldre, �s v�gre k�rben�zek. Csak most l�tom, hol is vagyunk: az alag�t v�get �rt, �s a fi�k egy keskeny kis k�p�rk�nyra h�z�dtak a szikla el�l… �s egy hatalmas szakad�k van alattunk. H�z a m�lys�g… 
- Ne… - f�rom a fejem Sasuke mellkas�ba, nem b�rom l�tni ezt. Sasuke visszah�z az alag�tba, mire kiss� megnyugodok, �s elt�volodok lovagomt�l. 
- Nem hiszem el! Most hogyan tov�bb?! – m�rgel�dik Naruto, mire �n lassan leveg�t veszek p�rszor, hogy �jra tudjak gondolkodni. 
- N�zz�nk k�r�l, h�tha lesz megint valami t�mpont – mondom, mire b�lintanak, �s �jra kimennek a sziklap�rk�nyra, �n kiss� t�volabbr�l figyelek. Eddig nem is t�nt fel, hogy itt ugyan�gy kigyulladt n�h�ny f�klya a fal ment�n, �s most �szreveszem a t�loldalt is, ahol folytat�dik az alag�t. �s egy szikl�r�l valami lel�g…
- Egy h�d! – ki�ltok fel, �s mutatok a m�sik oldalon lel�g� h�dszer�s�gre, majd k�r�ln�zek, �s itt is megl�tok egy a t�loldalihoz hasonl� szikl�t. Nyilv�n ide kell kik�tni az ez oldali tart�k�teleket.
- �s az is megvan, hogyan hozzuk ide – jelenti ki Sasuke, mire kimer�szkedek a szakad�k sz�l�re (Uramisten, menten meghalok!), �s megl�tom, mire gondol. Kiss� t�volabb att�l a helyt�l, ahol Sasuke az im�nt felh�zott, egy roskatag k�t�l l�g… ezen k�ne �ttarzanozni?! Na ne!
- Ez t�l vesz�lyes! – sop�nkodok, kell lennie m�s lehet�s�gnek is. 
- Nincs m�s es�ly�nk – mondja, majd kis hallgat�s ut�n hozz�teszi: - Idehozom azt a hidat – jelenti ki ellentmond�st nem t�r� hangon, majd megmarkolja a k�telet. 
- V�rj! Ez m�g j� k�t�llel is kock�zatos lenne, nemhogy ezzel! – csimpaszkodok karj�ba, mire r�m emeli azokat a gy�ny�r�, elsz�nt szemeit, majd Narut�hoz fordul. 
- Vigy�zz r� – b�zza meg, mik�zben gyeng�den eltol, mire a sz�ke b�lint egyet komolyan, �s h�tulr�l �tfogja er�sen a derekamat, hogy mozdulni sem tudok. 
Sasuke pedig elrugaszkodik…
- Neeee! – t�r fel bel�lem a sik�t�s, a recseg�s sem �g�r semmi j�t. �s a k�t�l r�vidnek bizonyul… Sasuke nem fogja el�rni a t�loldalt! Nem lehet… De ekkor az Uchiha elrugaszkodik, �s odaszalt�zik a t�loldalra… Megcsin�lta! 
A lovagom kiss� kiny�jt�ztatja a v�gtagjait, majd a h�d fel� fordul, �s elkezdi felfel� h�zni. �gy egy j� m�sf�l percig teszi ezt megfesz�tett temp�ban, m�g v�gre el�ri a h�d v�g�t. A r�gz�t�k�telet a karj�ra tekeri �s r�gz�ti. M�r csak vissza kell j�nnie… de a k�t�l t�l messze van, hogy fogja el�rni?!
Sasuke, mintegy v�laszk�nt, nekifut, �s elugrik… A sz�vem hevesebben ver, mint eddig b�rmikor… el�ri! Megragadja a k�telet, �s a lend�let viszi tov�bb, egyre k�zelebb hozva �t hozz�nk. Azt�n egy reccsen�s hallatszik… �s a k�t�l elszakad… 
- SASUKEEE! – ord�tok, mert most a h�dt�l nem tud olyan �gyesen man�verezni, mint az el�bb. Nem tudja elkapni a sziklap�rk�nyt…
- Teme! – ereszt el Naruto, �s Sasuke ut�n ugrik, siker�l elkapnia a l�b�t, �n pedig megragadom Naruto bok�j�t. 
- Tartsatok ki sr�cok! – ki�ltok nekik, majd tudom�st sem v�ve sajg� combomr�l lassan k�szok h�tr�bb, �s felh�zom �ket. Mikor v�gre mindketten a szil�rd talajon vannak, lihegnek egy sort (velem egyetemben), majd diadalmasan n�zek az Uchih�ra, b�r nem tudom, hogy le�ssem, vagy megdics�rjem vakmer�s�g��rt. – Megcsin�ltad! Sasuke, nagyon b�tor vagy! – v�lasztom ez ut�bbit, majd gyorsan a nyak�ba ugrok, amit�l majdnem led�nt�m a l�b�r�l (megint), de most siker�l talpon maradnia. El�bb a meglepetts�gt�l megdermed egy pillanatra, majd egyik kez�vel megfogja a derekamat �s gyeng�den mag�hoz h�z, hogy �rzem a sz�ve d�b�rg�s�t �s azt a kellemes illatot, de mindez csak egy m�sodpercig tart, mert ut�na elenged �s elh�z�dik t�lem. Hn…
- Szerelj�k fel ezt a hidat – mondja, majd leszedi a karj�ra tekert k�telet, �s a szikl�hoz r�gz�ti a f�gg�hidat, ami �ppen akkora, hogy �t�rje a szakad�kot. Miut�n megfelel�en r�gz�tik a fi�k, egy darabig m�g b�mulom a kiss� izzadt, irt� szexi Uchih�t, azt�n egyszer csak eszembe jut egy apr� b�kken�… 
- �n nem b�rok ezen �tmenni – suttogom elhal� hangon, �s �rzem, hogy k�nnyek sz�knek a szemembe, amiket minden er�mmel pr�b�lok visszafojtani. Az el�z� kellemes bizserg�s tovasz�ll, �s lassan, mint egy k�r, a f�lelem �s �nv�d el�rasztja a sz�vemet. Sasuke majdnem meghalt ez�rt a h�d�rt, �n meg nem akarok �tmenni rajta. �s mivel nincsen oldalt kapaszkod�k�t�l, Sasuke vinni sem tud �gy, mint nemr�g. 
- Sakura-chan… �n megyek majd el�tted. Te ereszkedj n�gyk�zl�bra, �s gyere olyan gyorsan, ahogy csak b�rsz. Csak r�m n�zz – mondja komolyan Naruto, majd elvigyorodik. – Persze, ha ink�bb Teme segg�t n�zn�d, azt is meg�rtem – aj�nlja kaj�nul, mire v�gok egy fintort, de el�rte, amit akart: nyugodtabb vagyok. B�r ink�bb nem n�zek az eml�tettre…
- Tal�n… lehet t�nyleg jobb lenne, ha Sasuke menne el�l… �gy �rtem – folytatom elv�r�s�dve – mivel egyed�l � nem s�r�lt m�g meg, a m�sik oldalr�l tudna nek�nk seg�teni – hadarom vill�mgyorsan, de valahogy �gy �rzem, nem siker�lt meggy�zn�m az �rveimr�l… 
- Ahogy szeretn�d – hajtja meg egy kicsit g�nyosan a fej�t a lovagom, �s nem tudja let�r�lni a k�p�r�l azt az el�gedett, kaj�n arckifejez�st. C�h… hogy el van sz�llva mag�t�l… a baj csak az, hogy �n is odavagyok �rte…
Sz�val Sasuke elindul el�l. Ahogy r�l�p a h�dra, porfelh� sz�ll fel, �s j�l hallhat�an megreccsen. Nyelek egyet. 
- Mindny�junknak n�gyk�zl�b kell mennie, k�l�nben leszakad a h�d. Csak �vatosan – ereszkedik le a t�rd�re, majd lassan elindul. 
- Menj, Sakura-chan – tasz�t gyeng�den el�re kicsit Naruto, mire b�lintok egy apr�t, majd n�gyk�zl�b r�megyek a h�dra. �risten, �risten, ne n�zz le! Elkezdem kapkodni a leveg�t, �s len�zek. Mindj�rt meghalok, mindj�rt…
- Sakura… el�re n�zz – hallom Sasuke hideg hangj�t, ami visszar�ngat a val�s�gba. El�ren�zek. �s egy elk�peszt�en csinos Uchiha-h�ts�t l�tok. Nyelek egyet megint. Na j�, asszem ezen rajta tudom tartani a szemem… 
�vatosan megyek el�re, ami nem t�l kellemes ezzel a l�bbal, de nincs mit tenni. V�gig Sasuke izmos fenek�t b�mulom, ami el�g j� ellenszernek bizonyul t�riszony ellen, annyira, hogy mikor Naruto is a h�dra m�szik, �s az eg�sz beleremeg, m�g akkor sem n�zek le. Azt�n egyszer csak elt�nik az Uchiha-h�ts�… 
- Sasuke? – k�rdezem k�ts�gbeesetten. 
- Sakura… fel�llsz v�gre? El�llod Naruto �tj�t – jegyzi meg hanyagul, majd kez�t ny�jtva felseg�t, �s m�g mindig az a kis g�nyos mosoly van a sz�ja sark�ban. 
- Semmi baj, Sakura-chan – �ll fel Naruto is, mik�zben leporolja mag�t. – Nekem sem volt utols� l�tv�nyban r�szem – vigyorog r�m, mire legsz�vesebben le�tn�m, de �gy l�tom, az Uchiha is. – �s neked milyen volt? – h�zogatja sokat sejtet�en a szem�ld�k�t, mire nem b�rom magam tov�bb t�rt�ztetni. 
- NARUTOOO! – ord�tom, mik�zben akkor�t keverek le neki, hogy a falhoz csap�dik. – Azt a rohadt, soha meg nem javul� perverz fant�zi�dat, hogy most is csak erre gondolsz, mikor �pp �letvesz�lyben vagyunk! – v�gom a fej�hez, csak hogy leplezzem saj�t zavarom, de Sasuke megzavar a kioktat�sban. 
- Tov�bb – mondja jegesen, mi pedig abbahagyjuk, �s folytatjuk utunkat. Hihetetlen, de vagy t�z percig nem t�rt�nik semmi, m�g egy csapd�ba sem es�nk bele. M�g Naruto sem. 
Azt�n egy �jabb terembe ker�l�nk, aminek a k�zep�n egy sz�p nagy t�l �ll, �s van benne valami…
- Kaja! – rohan oda Naruto, de amint a t�lhoz �r, k�r�l�tte l�ndzs�k j�nnek ki k�r alakban a f�ldb�l, elz�rva �t t�l�nk. – Mi a fene? – n�z k�rbe, majd v�llat von, �s let�r egy kis darabot a r�zsasz�n massz�b�l a t�lon. – Hn? Marcip�n? – n�z r�nk csod�lkozva, de amint kimondja, a falb�l oldalt szint�n l�ndzs�k j�nnek ki, �s a falak elkezdenek k�zeledni… 
- Naruto, j�l figyelj r�m! – ki�ltok oda neki. – Ha megeszed id�ben azt a sok marcip�nt, akkor a falak le�llnak �s visszamennek! – utas�tom, mert ez lehet az egyetlen megold�s. �s most m�r vil�gos, mit �rtettek a haurik, a „ha siker�l, megeheted” ki�r�son… 
- Igenis! – v�gja hapt�kba mag�t, m�r amennyire elf�r ketrec�ben, majd nekiesik a marcip�nnak. Igen, most m�r eml�kszem: ez a haurik kedvenc kaj�ja. Sasuk�val Naruto ketrec�hez h�z�dunk, �s pr�b�lunk nem p�nikba esni a fel�nk j�v� l�ndzs�s falakt�l… 
- Naruto, az �g szerelm�re, siess m�r! – vinnyogok, mikor m�r csak m�sf�l m�ter v�laszt el a biztos hal�lt�l. Odan�zek r�, hihetetlen, de m�r majdnem v�gzett. – Gyer�nk, ez az! – biztatom, �s m�g jobban r�kapcsol, de �gy t�nik, ez sem el�g. Mindj�rt meghalunk!
- Hagyd a fen�be, csak kapd fel a marad�k marcip�nt! – utas�tja Sasuke Narut�t, aki b�r nem �rti, engedelmeskedik, �s l�m: a falak le�llnak �s sz�p lassan visszat�rnek eredeti helyzet�kbe. �, h�t persze, hogy is lehettem ilyen ostoba? Nyilv�n az volt a dolog l�nyege, hogy az a szikla, amin a t�l van, elvesz�tse a plusz s�lyt, �s �gy beinduljon a kar, ami a falakat mozgatja. Bizony�ra gondolatban m�r �gy �sszek�t�ttem a „Naruto” �s az „ev�s” fogalmakat, hogy m�shogy m�r nem is tudok gondolkozni. M�g szerencse, hogy Sasuke id�ben r�j�tt. B�r Naruto derekasan kitett mag��rt: p�r perc alatt benyomott t�bb kil� marcip�nt. 
- J� munka, Naruto – veregetem v�llon asszisztensem, aki kicsit kif�jja mag�t �s megveregeti pocakj�t. 
- H�t ez nem is volt rossz – nevet, mi pedig megk�nnyebb�lten fels�hajtunk, ennek kutya baja. 
Egy-k�t perc ut�n tov�bb indulunk, most Sasuk�ra t�maszkodok, mivel Naruto az�rt kicsit m�giscsak rosszul �rzi mag�t (k�sz csoda, hogy nem h�ny). �jra besz�vom illat�t, �rzem test�nek meleg�t, forr� kez�t a derekamon �s akaratlanul is fels�hajtok. �gy hiszem, hamarosan komolyan el kell besz�lgetn�nk, �s b�r van okom hinni, hogy nem vagyok k�z�mb�s Sasuk�nak, m�gsem vagyok biztos benne, hogy nem fog megint elutas�tani. 
De nincs id�m sok�ig gondolkozni ezen, mert egy �jabb terembe �r�nk, ahol �jabb felirat v�r minket. Fels�hajtok: most m�r igaz�n a k�vet v�rtam volna.
- Mondom – mormogom automatikusan, majd �sszevont szem�ld�kkel elkezdem olvasni az �r�st:

„Utols� pr�ba j�n, V�ndor,
l�ssuk, vagy-e el�g b�tor,
gy�zd le �nmagad, j�jj b�k�vel,
�s m�lt� leszel Isten szem�ben.”

- �, ez nem igaz, mi ez m�r megint?! – ki�lt fel t�relmetlen�l Naruto, mikor hirtelen sziszeg� hangot hallunk, azt�n elkezdek sz�d�lni, �s �gy l�tom, a t�bbiek is. 
- Mi ez? – k�rdezi Sasuke, majd �sszecsuklik, de m�r nem tudok v�laszolni, mert agyamat ellepi a s�t�ts�g…

Sasuke

Hirtelen fel�bredek, �s magam k�r�l mindenhol feh�rs�get l�tok… meghaltam? Lassan fel�llok, de amint ezt megteszem, d�bbent ki�lt�s hagyja el torkomat. Ez itt…?
- Ki vagy te? – k�rdezem, �s rem�nykedek benne, hogy az alak velem egy�tt mozgatja majd az ajk�t, hogy kider�lj�n, ez csak a t�k�rk�pem. Ehelyett viszont a sr�c g�nyos mosolyra h�zza ajkait. 
- Nem vagy egy l�ng�sz, ugye tudod? �n te vagyok – vigyorog r�m, mire megremegek. 
- Az nem lehet… - ny�g�m, majd megd�rzs�l�m a szemem, � m�g mindig itt van. 
- Neem? – v�g �r�lt pof�t, majd vill�mgyorsan odarohan hozz�m �s megragad a torkomn�l fogva �s felemel a leveg�be. Hogy mi?! Az er�m is megvan neki?! Annyira d�bbent vagyok, hogy m�g v�dekezni is elfelejtek, csak ernyedten l�gok a kez�ben. – Az a Sasuke vagyok, akit mostan�ban pr�b�lsz elnyomni a pink ribanc miatt – vicsorog r�m, majd elhaj�t, �s k�t m�terrel od�bb zuhanok a f�ldre. – Tal�n elfelejtetted?! Bossz�, ez a mi c�lunk, az egyetlen dolog, ami fontos sz�munkra! M�r elfelejtetted a sz�leinket, a f�jdalmat, amit az emberek okoztak nek�nk?! Azt a keservet, hogy a b�ty�nkat elrabolt�k?! A vil�gon mindenki ellen�nk van, egyed�l �llunk mindenkivel szemben �s senki sem fog seg�teni nek�nk! – ord�tja az arcomba, minden egyes szava a lelkem m�ly�ig hatol, hogy ott m�ly sebeket ejtsen. – Tal�n azt hiszed, hogy �k a bar�taid?! Hogy szeretnek t�ged? – v�gja g�nyosan �s sajn�lkoz�an a k�pembe, majd a feh�rs�g oszlani kezd, �s egy tiszt�st l�tok. � az egyik ir�nyba mutat kegyetlen arckifejez�ssel, �s beleremegek, mikor arra gondolok, hogy ez vagyok �n. K�vetem karj�t tekintetemmel, �s megl�tom Narut�t �s Sakur�t a f�ld�n fekve, �jultan – legal�bbis rem�lem, hogy csak el�jultak. – Csak kihaszn�lnak! – folytatja k�ny�rtelen�l, �lvezve szenved�semet. – Puszt�n egy h�lye vagy nekik, aki hozz�seg�ti �ket a c�ljukhoz! De hiszen tudod, nem? Hiszen nem mondtad el nekik, mi�rt is vagy itt val�j�ban – t�nik fel egy hal�los vigyor az arc�n, �s �rzem, hogy keser�s�g �nt el. – N�zz csak oda! – mutat most a m�sik ir�nyba. Egy t�lc�n egy v�rv�r�s k� van… a La muerte de la Rosa… - Menj oda, vedd el: a ti�d lesz �s v�gre t�l�k is megszabadulsz. Megmenthetj�k Itachit… bossz�t �llhatunk azon a k�gy�n! – suttogja most a f�lembe, �s fel�led bennem bossz�v�gyam. Csak oda kell mennem, �s v�gre v�ge lehet mindennek…
- �s vel�k mi lesz? – b�k�k fejemmel Sakur��k fel�.
- Mit �rdekel az t�ged? Nyilv�n meghalnak, de neked ehhez semmi k�z�d. Csak az egyiket v�laszthatod: ha �ket mented, elveszted a k�vet, �s vele egy�tt Itachit is! – feleli, mire megdermedek. K�pm�som el�gedetten figyeli az eredm�nyt. Itachi… nem hagyhatom, hogy meghaljon… de Naruto a legjobb bar�tom… Sakura pedig… Sakura valami�rt nagyon fontos sz�momra… de Itachi…
N�h�ny percig dermedten �llok, majd v�gre hat�rozok �s teszek p�r l�p�st a k� fel�. Azt�n meg�llok. 
- T�vedsz. Hazudsz. �k a bar�taim. Naruto mindig ki�llt mellettem, meg am�gy is t�l ostoba, hogy ilyen �sszeesk�v�st tervezzen. Sakura pedig… tudom, hogy fontos vagyok neki. Szeretem Itachit �s esk�sz�m, hogy bossz�t fogok �llni �rte… De tudok m�g v�rni egy kicsit, a k� pedig nem fog elfutni – h�zom most �n g�nyos mosolyra ajkam, mire � els�pad �s d�h�sen �sszeszor�tja ajk�t. 
- Ne tagadd meg �nmagad! – sziszegi. 
- Te ne tagadj meg engem – mondom, majd elindulok Narut��k fel�, �s ink�bb nem gondolok arra, hogyha egy-k�t h�ttel el�bb �r�nk ide, bizony m�sk�nt v�lasztan�k. De ahogy fel�j�k megyek, �jra ellep a feh�rs�g, azt�n pedig els�t�tedik minden… 

Naruto

Miut�n kioktatom a hasonm�som, hogy ak�rmilyen �nz� �s gonosz is tudok lenni, �n bizony akkor sem leszek az, elnyel a s�t�ts�g. 
A foly�parton �bredek, nem messze a t�bort�z maradv�nyait�l, Sasuke �s Sakura k�t oldalr�l k�rbevesznek. Mi?! Csak… csak egy �lom lett volna az eg�sz?! Az nem lehet. 
- Sakura-chan! Teme! – r�zom �ket er�teljesen, de v�rnom kell �gy egy percet, mire a f�n�k kinyitja a szem�t, fel�l, majd zavartan k�r�ln�z. – Sakura-chan! Sasuke m�g mindig nem �bredt fel! – ki�ltom agg�dva, mire kimegy az �lom a szem�b�l �s az Uchiha mell� t�rdel. Gyorsan megvizsg�lja a pulzus�t, l�gz�s�t, meg ilyesmit, �s mire ezt befejezi, Teme nyitogatni kezdi a szem�t. 
- Sasuke! J�l vagy? – szegezi neki r�gt�n a k�rd�st a f�n�k.
- Igen… hogy ker�lt�nk ide? – n�z k�r�l.
- �gy t�nik, m�gsem az volt a bej�rat… - hajtja le a fej�t a l�ny. – Pedig m�r �gy �r�ltem, hogy siker�lt legy�zn�m magam! – s�hajt f�jdalmasan. 
- V�rj, te is? – ny�lik t�gra a szemem. 
- Ti is? – lep�dik meg Sasuke is. – C�h… akkor bizony�ra ez�rt vagyunk most itt: egyik�nk sem a k�vet v�lasztotta, ez�rt nem is lehet a mi�nk – jegyzi meg ep�sen, majd elford�tja a fej�t. De nem sok�ig kesereghet�nk, mert egy hang megsz�lal a f�k m�g�l. 
- Naruto… Naruto-kun? – cincog valaki, mire mindh�rman odakapjuk a fej�nket, �s egy k�kesfekete hajjal keretezett, f�l�s arcot pillantunk meg. 
- Hinata-chan?! – pattanok fel a helyemr�l �s elindulok fel�, amit�l f�lig v�r�s�dik, de Sakura hangja meg�ll�t. 
- Naruto, �llj! Ez biztosan csapda!
- V�rjatok, megmagyar�zom – hangzik egy fokkal hat�rozottabban az az �des hang. 
- Sakura-chan, ne legy�l olyan gyanakv� – mondom a f�n�knek, majd odal�pek Hinata-chanhoz, �s k�zen fogva odavezetem a t�bbiekhez. De amint elengedem, �sszeesik, �s pihegve kapkodja a leveg�t. – Beteg vagy, Hinata-chan? – teszem a homlok�ra a kezem, ami nagyon is forr�. Ugye semmi baja nem lesz? 
- ��� – sikkant egyet, mire Sakura-chan gyorsan elh�z onnan �s odamegy hozz�.
- Nyugodj meg egy kicsit – mosolyog r� kedvesen. 
- �s v�rjuk a magyar�zatot – f�zi hozz� Sasuke, de olyan furcsa, szugger�l� tekintettel vizslatja Hinata-chant, mintha tudna valamit. De ez most nem �rdekel, mert szemmel l�that�an m�r jobban van a l�ny. 
- Neji k�ld�tt – kezd bele, mire a f�n�k meg Teme r�gt�n �sszevonj�k szem�ld�k�ket. – Azt akarja, hogy k�mkedjek. De azt nem tudja, hogy… �n nem akarom! – cincogja �desen. – Elegem van ebb�l! Mikor l�ttam Naruto-kun b�tors�g�t a vallat�s k�zben, akkor �tl�tt fel ez bennem… de csak most siker�lt el�g er�t gy�jtenem hozz� – fejezi be olyan halkan, hogy azt alig lehet �rteni. 
- Hmm… �szint�nek t�nsz… de sajn�lom, nem b�zhatunk benned – jelenti ki Sakura-chan, mire �gy �rzem, meghasad a sz�vem. 
- Legal�bb had maradjon itt! Ha val�ban ellen�nk is van, akkor sem tehet egyed�l semmit… ha pedig igazat mond, m�rpedig �n hiszek neked, Hinata-chan – mosolygok r�, majd visszafordulok a t�bbiekhez – akkor adjunk neki lehet�s�get a bizony�t�sra! – mondom, mire Sasuke �s Sakura-chan �sszen�znek, Teme v�llat von, a f�n�k pedig b�lint. 
- Az�rt sz�tn�zek… - morogja az Uchiha, majd elindul az erd�be. M�g ilyet, h�t el�g csak erre a gy�ny�r� l�nyra n�zni, s�t r�la, hogy igazat mond! 
- Naruto-kun… - rebegi h�l�san Hinata-chan, amit�l elolvadok. – K�sz�n�m… mindh�rmatoknak! – mosolyog r�nk. 
Mivel m�r majdnem bes�t�tedett, mikor Teme visszaj�n, elindulunk t�zif�t gy�jteni, a l�nyok pedig gy�m�lcs�k ut�n n�znek, csak el�bb Sakura-chan m�g elk�sz�ti a z�ld l�tty�t a l�b�ra �s az �n karomra �s hasamra. �gy t�nik, eg�szen kedveln� Hinata-chant, ha �ppen nem tartan� ellens�gnek. Ami persze nem fog sok�ig tartani, mert Hinata-chan olyan �des �s �szinte, hogy r�gt�n bebizony�tja majd, hogy vel�nk van. 
Mire vissza�r�nk, a t�bort�zn�l egyed�l Sakura-chant tal�ljuk, aki m�r gy�m�lcs�kkel v�r minket. 
- Hinata-chan? – n�zek k�rbe. 
- A v�zes�s m�g�tt f�rdik – mutat arrafel�, de a s�t�ts�g �s a t�vols�g eltakarja a l�ny alakj�t. H�t ez de nem fair! Ezek ketten meztelenkedhettek egym�snak, �n meg nem l�thatom a szeretett n�t?! Kiss� mogorv�n fogok a sov�ny vacsor�hoz, de Hinata-chan hirtelen megjelenik – sajnos fel�lt�zve. 
- S-sr�cok… Asszem tal�ltam valamit – mondja, mi pedig felpattanunk, �s k�vetj�k. M�g hallom, ahogy Teme h�travonja kiss� Sakura-chant:
- �s ha ez csapda?
- M�r olyan sokat nem vesz�thet�nk… �s valahogy k�tlem, hogy az – v�laszol a f�n�k, mire Sasuke mormog valamit, de nem tiltakozik tov�bb, hanem mind k�vetj�k Hinata-chant eg�szen a v�zig. 
- A v�zes�s alatt �szva f�nyt l�ttam… mintha lenne valami a t�loldalon – suttogja izgatottan. 
- Akkor mire v�runk m�g? H�tha ez lesz az! – vigyorgok, majd beleg�zolok a v�zbe, a t�bbiek kisv�rtatva k�vetnek. 
A v�zes�sn�l veszek egy hatalmas leveg�t, �s lebukok a v�z al�, Hinata-chan mellettem �szik. �n is l�tom a f�nyt, ami kiss� t�volabbr�l sz�r�dik ide, gyorsan �szunk arrafel�. M�r majdnem elfogy a leveg�m, mikor v�gre er�s�dik a vil�goss�g. M�g egy kicsit… 
Hinata-chan feje az eny�mmel egyszerre bukkan a felsz�nre, egy p�r m�sodperccel k�s�bb Teme �s a f�n�k jelenik meg. De amint feln�z�nk, nem egy barlangban vagyunk… L�ndzs�k, m�r megint! De most nem a falb�l �llnak ki… emberek tartj�k �ket! 
- Ti meg… kik vagytok? – jelenik meg egy hossz�, feh�r haj� fick� k�z�pen, de a s�t�tt�l nem l�tszik az arca. Rem�lem, megmenteni j�tt… 

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.