Naruto

Miut�n Sasuke kimegy a s�torb�l, h�rman maradunk csak, �s �n nem b�rom levenni a szemem Hinata-chanr�l. Olyan szexis ebben a ruh�ban! Bel�p egy �r, a kez�ben nagy t�lc�t egyens�lyoz, telerakva gy�m�lcs�kkel �s egy rak�s marcip�nnal, a m�sik kez�ben pedig n�gy megt�lt�tt poh�rral, nem tudom, mi van benne, de nagyon alkoholszag�. Egy pillanatra fel� fordulok, elveszem el�le a t�lc�t, magam el� rakom, majd b�mulom tov�bb Hinata-chant. 
- Ez micsoda? – k�rdezi Sakura-chan az �rt a poh�r tartalma fel�l, mire Hinata-chan kiss� odafordul. Olyan cukin v�r�s az arca!
- Ez a csicsa, kukoricas�r. Nagyon finom – ny�jtja fel�nk, �n az eny�met automatikusan elfogadom, majd leteszem a t�lca mell�.
- Hmm, eg�sz j�! – sz�lal meg Sakura-chan, m�r most hallom rajta, hogy r�szeg lesz. Hinata-chan se ny�l a pohar�hoz. 
- A meg�rkez�setek alkalm�b�l hatalmas t�zet gy�jtunk. Gyertek majd el – mondja m�g az �r, azt�n t�vozik. 
Ut�na n�ma csendben b�muljuk egym�st a Hyuuga l�nnyal. Az a k�t sz�p, nagy szemp�r, pisze orr �s �des ajkak! �s milyen b�tor volt, bevallott r�gt�n mindent a t�rzsf�n�knek! Most m�r igaz�n senki sem k�telkedhet benne, �s erre a gondolatra elmosolyodom. 
- �r�l�k, hogy itt vagy, Hinata-chan – sz�lalok meg v�gre, megt�rve a csendet. 
- �-�n is – kapkod leveg� ut�n, de az�rt mosolyog. A mosoly�t�l mintha az eg�sz vil�g sz�nesebb lenne. 
Azt�n eszembe jut valami, amit nagyon tudni szeretn�k. 
- Hinata-chan… hogyhogy Orochimaru szolg�lat�ban �llt�l? – k�rdezem, mire f�jdalmasan s�hajt egyet, majd felemeli k�ny�rg� tekintet�t. 
- N-nagyon sajn�lom, N-naruto-kun mindazt a rosszat, amit elk�vettem! – hajol a f�ldig, de �n megfogom a kez�t �s gyeng�den felh�zom. 
- Semmi baj, most m�r minden rendben van – mondom neki, mik�zben b�tor�t�an mosolygok. 
- M�r hogy lenne rendben?! – ki�lt fel indulatosan, amit nem v�rtam t�le. – Miattam emberek haltak meg, �rted, Naruto-kun? Annyi embert ejtett�nk fogs�gba, s b�r mindig pr�b�ltam el�rni, hogy a lehet� legjobban j�rjanak, v�gig gyenge voltam, mert kitartottam Neji-san mellett – hadarja, hogy m�g csak nem is dadog most, �n pedig d�bbenten figyelem. Olyan neh�z elhinni err�l a f�l�nk, de b�tor l�nyr�l mindezt. – Sasuke-kun is tudna mes�lni… - jegyzi m�g meg halkan, mire felkapom a fejem. 
- Hmm? Hogy j�n most ide Teme? – h�zom �ssze a szem�ld�k�met, mire megr�zza a fej�t.
- Nem sz�m�t… olyan sok rosszat tettem… a v�g�re m�r t�k�letesen el tudtam j�tszani a gonosz fogva tart� szerep�t… jaj, Naruto-kun! – ki�lt fel megint, �s azt�n el kezd s�rni, hogy a sz�vem szakad bel�. L�tva, ahogy v�gigperegnek a k�nnyek h�feh�r b�r�n, fogalmam sincs, mit mondjak. �gy azt�n sok�ig nem is mondok semmit, csak �t�lelem a l�nyt, aki g�rcs�sen kapaszkodik bel�m. J� n�h�ny percig csak s�rdog�l, mik�zben �n a h�t�t simogatom, m�g v�gre megtal�lom a hangom. 
- Senki sem t�k�letes, Hinata-chan… de te b�tran mert�l v�ltoztatni �s elindulni a j� �ton – mondom neki nyugtat�an. – �n… b�szke vagyok r�d, �s nagyon �r�l�k neki, hogy �gy d�nt�tt�l. 
- Ez nem hozza vissza a halottakat… - morogja halkan, majd mosolyogva fel�m fordul. – De a-az�rt k-k�sz�n�m, N-naruto-kun – t�r vissza �jra a dadog�sa, mik�zben pipacsv�r�sen elh�z�dik t�lem. – Egy�bk�nt, m-m�g nem v-v�laszoltam a k-k�rd�sedre. A-az�rt szolg�ltam Orochimaru-sant, m-mert m�g kiskorunkban �-�rv�k lett�nk N-neji-sannal, �s � b-befogadott minket. A-akkor m�r g-gonosz volt �s cs-csak kihaszn�lt, de m-m�giscsak � nevelt fel… - mondja szomor�an.
- Az a k�gy� nevelt fel?! Durva gyerekkorod lehetett… De nagyon, nagyon �r�l�k, hogy v�gre elj�tt�l onnan, �s mindannyian �r�l�nk, hogy itt vagy, igaz, Sakura-chan? – fordulok vigyorogva oldalra, de nem l�tok ott senkit �s semmit, csak a kunyh� bej�rat�t. – He? – n�zek k�rd�en, mire a Hyuuga elkezd kuncogni. 
- Sakura-chan m�r az ut�n kiment, hogy az �telt idehozt�k – mosolyog, mire leesik az �llam. 
- MII??! Komolyan?! �szre sem vettem – nevetg�lek zavartan a tark�mat vakargatva, majd felcsillan a szemem. – De ha m�r itt van ez a sok kaja, l�ssunk hozz�! – vigyorodom el, mire Hinata-chan elpirulva b�lint, kivesz egy szem gy�m�lcs�t �s mosolyogva bekapja. �, olyan gy�ny�r�! 

Sakura

Nem b�rom tov�bb elviselni kettej�ket, mert �gy �t perc ut�n m�r el�g uncsi n�zni �ket, ahogy szemeznek, �gy ink�bb kimegyek.
Amint kil�pek a kunyh�b�l, megl�tok a t�volban egy hatalmas f�stoszlopot, ahonnan �nek �s besz�dhangok sz�r�dnek. Gondolom, megn�zem m�r ezt a t�z dolgot, ha egyszer a mi kedv�nk�rt csin�lj�k. 
Ahogy megyek, a zaj egyre er�s�dik, �s egyre vil�gosabb� v�lik a k�p: p�r m�terre onnan, ahonnan kij�tt�nk a v�zb�l, a foly� mellett �g a t�z, k�r�l�tte az emberek t�ncolnak, n�h�nyan �nekelnek, esznek �s besz�lgetnek, �ltal�nos a vid�m hangulat, ami r�m is �tragad. Egy l�ny odaj�n hozz�m, hogy adjon m�g egy poh�rral a csics�b�l, amit el is fogadok �s gyorsan lehajtom. Egyre jobban �zlik. Azt�n Jiraiya-san jelenik meg mellettem. 
- Sakkura-chaan! – ny�jtja el furcs�n a nevem, s mikor fel� fordulok, l�tom, hogy meglehet�sen r�szeg. 
- �, j� est�t, Jiraiya-san! – mosolygok r� bar�ts�gosan, mire meglep�en gyorsan mell�m h�z�dik �s megfogja a mellem. 
- �, milyen form�s! – vigyorog r�szegen. Ez… ez…
- �����, PERVEEERZ!!! – sik�tok, majd akkora pofont adok neki, hogy p�r m�terre elrep�l. M�g d�h�dten f�jtatok, egy kicsit, de most el�g neh�z lesz lenyugtatni… UT�LOM A PERVERZEKET!!!
- �s m�g er�s is… nem csoda, hogy m�g egy Sasuke t�pus� sr�c is oda van �rte… - motyogja, �s a mondat�val v�g�l m�gis siker�l megtal�lnia a m�dj�t, hogy lenyugodjak.
- H-hogy �rti ezt? – k�rdezem, el tudom k�pzelni, milyen �rtelmes fejet v�ghatok. B�r eddig is rem�nykedtem kicsit, hogy tal�n az Uchiha m�g sem olyan k�z�mb�s ir�ntam, m�gis, �gy kimondva… �, b�rcsak igaz lenne! 
- Ha m�g nem vetted �szre, akkor m�gse vagy olyan okos – vigyorog m�g mindig a f�ld�n fekve, majd nagy nehezen felt�p�szkodik. – De ha most megbocs�tasz, m�r v�rnak r�m! – trill�zza, majd megfordul �s elsz�kdel. Ok�, h�t ez t�nyleg el�g r�szeg lehet. �, ha m�r itt j�runk, iszok m�g egy kis csics�t, hmm, meglep�en j�. 
Azt�n egyszer csak azt veszem �szre, hogy minden elcsendesedik, az emberek le�lnek, �s mindenki egy pontba figyel: ahol a t�rzsf�n�k �l, akit eddig �szre sem vettem. �n is helyet foglalok egy nagyon helyes sr�c mellett – persze nem olyan helyes, mint az �n Sasuk�m - majd Tiwanaku fel� fordulok. 
- �vezredekkel ezel�tt, nagy m�lt� n�p�nk hatalmas dolgot cselekedett – kezd bele a mond�k�j�ba. – �seink, kiket megsz�nt az Isten, szabads�got kaptak, hogy ellen�llhassanak a k� hatalmas, gonosz erej�nek, de ugyanakkor elvesztett�k a k�pess�get, hogy haszn�lhass�k a hatalm�t, �gy nem eshettek k�s�rt�sbe. A gonosz uralkod�n igazs�got tettek, a k�vet pedig ide hozt�k, �s felesk�dtek, hogy n�p�nk �r�kk� v�delmezni fogja a k�vet – folytatja a j�l ismert legend�t, majd egy kis hat�ssz�net ut�n folytatja. – Ez a v�delem, most vesz�lybe ker�lt – jelenti ki, mire a d�bbenet hull�ma fut v�gig az embereken �s fojtott suttog�s hangja hallatszik. 
- Harcra kell k�sz�ln�nk, h�rom napon bel�l hatalmas ellens�g t�r r�nk olyan fegyverekkel, amilyeneket m�g sohasem l�ttunk – folytatja semmit sem elhallgatva, mik�zben m�g egy poh�rnyit legur�tok. 
- �s mi van, ha nem is l�tezik az a k�?! – �ll fel egy fiatal, legfeljebb tizenhat �ves fi�, kih�v� mozdulattal. 
- A La muerte de la Rosa l�tezik – mondja egyszer�en Tiwanaku, hat�rozotts�ga visszaveti a m�sik harci kedv�t. – De ez most nem sz�m�t. Az ellens�g akkor is r�nk t�r, ha nincs k�, �s akkor is, ha van – feleli b�lcsen, nekem pedig kedvem t�mad felsz�lalni. 
- �gy is van! – �llok fel kiss� megsz�d�lve, s nem b�rok hauri nyelven besz�lni, ez�rt jap�nul sz�lalok meg. – Mi megtal�ljuk azt a k�vet, mi meg! – mutogatok �ssze-vissza, majd kikapom helyes szomsz�dom kez�b�l a pohar�t, �s felhajtom a tartalm�t, miel�tt folytatom. – A j�slat r�lunk sz�l! Meglelj�k, �s elvissz�k, hogy senki se tehesse r� a kez�t! Elcsaljuk… �ket… - sz�d�l�k a besz�dem v�ge fel�, majd csak azt �rz�kelem, hogy valami�rt nagyon h�nyingerem van…

- S-sasuke? – csapja meg az orrom az ismer�s illat, majd lassan kinyitom a szemem. A s�t�tben csak arc�nak sziluettj�t b�rom kivenni. 
- Jobban vagy? – n�z le r�m, s �n csak ekkor veszem �szre, hogy �lbe vett, �s a karj�ban tartva megy�nk a kunyh�k k�z�tt. 
- Mi t�rt�nt? – pr�selem magam meztelen mellkas�hoz, �s m�lyen bel�legzem az illat�t, ami kiss� csillap�tja ezt a hasogat� �rz�st a fejemben. 
- Mennyire eml�kszel?
- H��t… Tiwanaku elmes�lte a legend�t, azt�n… azt�n bejelentette, hogy majd harcolni kell… ut�na nagyon rosszul kezdtem �rezni magam… - ny�g�m az eml�kfoszl�nyokat. 
- Hmm… 
- Mi�rt… mi t�rt�nt m�g? – fogom meg a fejem, h�tha az enyh�ti a f�jdalmat valamennyire. 
- Jiraiya odat�molygott hozz�m, hogy seg�ts�gre van sz�ks�ged. Mire oda�rtem, a f�l falu t�ged b�mult �s h�nyt�l. Sokat… - h�zza el a sz�j�t, bennem pedig a f�jdalom �s a h�nyinger mellett most m�g a sz�gyen�rzet is �tj�r. Klassz, bejelentem, hogy majd mi lesz�nk a h�s�k, azt�n meg mindenki szeme l�tt�ra r�k�zok… Hogy lehetek ilyen szerencs�tlen? 
- Uhh… - ny�g�k egyet. 
- Azt�n elkezdt�l r�m�szni a melletted �l� sr�cra… - folytatja, mire nekem kipattannak a szemeim. �risten, ezt nem akarom hallani… - Engem sz�l�tott�l… azt�n megcs�koltad… - hallgat el, �n pedig nyelek egyet. 
- S-sajn�lom… - hebegem, nem b�rom elhinni… �s Sasuke mindezt l�tta… 
- Azut�n mindenkit elk�ldtem, te el�jult�l, �n pedig elindultam veled visszafel�… - mondja �rzelemmentesen, �n pedig megremegek. 
Ezut�n csendben maradunk, m�g el nem �r�nk a kunyh�nkig. Sasuke letesz a bej�ratn�l, �n pedig nagy nehezen bet�molygok. Az els� szob�ban Naruto hortyog a t�l mellett, mag�hoz szor�tva Hinata test�t, aki m�g �lm�ban is sz�gyenl�s kifejez�st v�g. 
S�hajtok egyet, �s odal�pek a vizes ed�nyhez, hogy legal�bb ezt az undor�t� �zt elt�ntessem a sz�mb�l, majd elindulok a m�sik szoba fel�, Sasuke a nyomomban. Amint megl�tom az �gyat, le is d�l�k r� r�gt�n, mintha fejbe k�lintottak volna, Sasuke a m�sik �gyra fekszik. 
M�r majdnem elalszok, de nem b�rom �gy tov�bb.
- Nem b�rom �gy tov�bb… Sajn�lom, Sasuke… ne haragudj – s�gom. - �s most… cs�kolj meg… - hajolok el�re, csukott szemmel, majd egy s�haj ut�n �rzem azokat az �des ajkakat a sz�mon. Belemosolygok a cs�kba. – K�sz�n�m – h�z�dok vissza, majd m�g mindig mosollyal az arcomon, r�gt�n elalszok. 

Reggel, mikor felkelek, m�g mindig el�gg� f�j a fejem, de m�r sokkal jobb, mint este. Fel�l�k �s k�r�ln�zek, Sasuke nincs itt. �tmegyek a m�sik szob�ba, mind a h�rman ott vannak, �s reggeliznek, b�r Naruto �gy n�z ki mint a mosott rongy, m�g csak nem is besz�l. 
- J� reggelt… - k�sz�n�k, mire fel�m fordulnak mindannyian, Naruto pedig vigyorogni pr�b�l.
- Te is, Sakura-chan? – fogja a fej�t, mire kicsit elmosolyodok �s b�lintok, majd letelepszek mell�j�k, �s csendben megreggeliz�nk. Miut�n befejezz�k, Jiraiya l�p a s�torba. 
- Tiwanaku fejedelem h�vat titeket – mondja, mi gyorsan – m�r amennyire t�l�nk telik – elk�sz�l�nk, �s k�vetj�k a f�rfit a t�rzsf�n�k s�tr�hoz. 
- Isten b�kess�ge, idegenek! – �dv�z�l minket, majd int, hogy l�pj�nk k�zelebb. – B�r nem tudjuk, hogy a k� hol van, azt meg tudjuk mutatni, hogy hol van Umgabug s�rja – mondja, mire r�gt�n izgatott� v�lok. – Jiraiya megmutatja nektek, csak el�bb �ld�som akartam adni r�tok – mosolyog r�nk, majd feltartja k�t kez�t: - A hatalmas V�zisten, kinek hatalma, mint a tenger �rja, adjon nektek �rtelmet �s b�lcsess�get utatok sor�n! – mondja, leteszi a kez�t, majd nem sz�l t�bbet. Jiraiya kimegy, mi pedig sz�tlanul k�vetj�k. 
- Most menjetek vissza a s�tratokba, k�sz�ts�tek fel magatokat, �s eb�d ut�n elviszlek titeket oda… �n is kutattam ott, de nem jutottam semmire. A r�giek nagyon nem akart�k, hogy megtal�ljuk a k�vet… - teszi m�g hozz�, majd elmegy az egyik ir�nyba, mi pedig visszaindulunk a kunyh�hoz. Az �ton most m�r nem csak k�v�ncsi, hanem hitetlenked� arcokat is l�tok, amik f�k�nt nekem sz�lnak. M�g azt a sr�cot is l�tom, akire elm�letileg r�m�sztam, b�r most tele van k�k-z�ld foltokkal, �s m�rgesen b�mul Sasuk�ra… ink�bb nem akarom levonni a k�vetkeztet�st. Az Uchiha egy�bk�nt �szre sem veszi, nagyon el van mer�lve a gondolataiban. Bocs�natk�r�en n�zek a sr�cra, mire, megvonja a v�ll�t, �s ezek ut�n m�r ink�bb nem figyelek oldalra. A kunyh� el�tt azt�n Naruto meg�ll �s megk�sz�r�li a tork�t. 
- Szeretn�k bejelenteni valamit – mondja izgatottan. – Tal�n korai m�g, de… - kezdi, majd odal�p Hinat�hoz. – �n nagyon kedvellek t�ged, Hinata-chan, �s szeretn�lek jobban megismerni… Szerintem nagyon kedves �s nagyon b�tor l�ny vagy… Sz�val l�gyszi’ legy�l a bar�tn�m, mert iszonyatosan tetszel! – vigyorog r�, mire Hinata f�lig v�r�s�dik.
- N-naruto-kun – hebeg mosolyogva, de a sz�ke meg sem v�rja a v�lasz�t, hanem odahajol hozz� �s megcs�kolja. Wow, ez az, Naruto! 
V�g�l azt�n elv�lnak egym�st�l, �s h�l’ Istennek, a Hyuuga nem �jult el, csak majdnem, de meg sem b�r sz�lalni. Naruto, hogy megtartsa, �t�leli. 
- H�t ez gyors volt – mosolygok r�juk, mire m�g sz�lesebb lesz a vigyor, azt�n �ntudatlanul is Sasuke fel� lesek. H�t igen, ez nem mindenkin�l megy �gy…
- Na l�tod, Teme, �gy kell ezt csin�lni! – nevet most gonoszul az Uchih�ra, mik�zben Hinata h�t�t simogatja. Sasuke �rz�ketlen arcot v�g, de azt�n meglepet�semre megjelenik az a r� olyan jellemz�, kiss� g�nyos f�lmosoly az arc�n. 
- Egyet�rtek – jelenti ki, �s m�g gondolkozni sincs id�m, mikor m�r el�ttem �ll, gyeng�den mag�hoz h�z �s lass�, �des, szerelmes cs�kot nyom az ajkamra… 
�risten…

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.