Hinata

Abban a pillanatban, hogy eld�rd�l a l�v�s �s Sasuke-san Sakura-san el� veti mag�t, Orochimaru-sama megnyomja a gombot, aminek hat�s�ra alatta „megny�lik a f�ld”, egy titkos alag�t t�rul fel, � lezuhan, majd a ny�l�s be is csuk�dik, a teremben pedig megsz�lal egy g�phang.

- �nmegsemmis�t�s harminc m�sodpercen bel�l. Harminc… huszonkilenc… - hangzik a visszasz�ml�l�s, de senki se figyel erre, mert Sasuke-san a f�ldre zuhan.

- NEEE!!! – sik�t Sakura-san, majd ord�t�s�t Naruto-kun �s Itachi-san is visszhangozza, s egy pillanatra mintha maga az id� is megfagyna.

Hirtelen mindenki esz�t veszti. Sakura-san jeges r�m�lettel az arc�n zokog, let�pi mag�r�l a szokny�ja alj�t �s pr�b�lja bek�t�zni a sebet, a k�t f�rfi k�ts�gbeesetten pr�b�l seg�teni neki. Neji-san pedig d�h�dten pr�b�lja �jra felnyitni a ny�l�st, hogy ex-f�n�ke ut�n eredhessen. Sajn�lom Sasuke-kunt �s azt is, hogy Orochimaru-sama megl�gott, de…

- Ki kell jutnunk innen! – ki�ltok olyan hangosan, ahogyan csak b�rok, de senki sem figyel r�m. Odarohanok Sakura-sanhoz, �s megr�zom a v�ll�t.

- Ha nem jutunk ki innen, m�g csak es�lye sem lesz a gy�gyul�sra! – mondom, mire k�nnyes szemeivel mered r�m, azt�n egy hossz� m�sodperc m�lva mag�hoz t�r.

- Igazad van… Emelj�tek fel! – ki�lt a k�t fi�nak. �n gyorsan odarohanok Neji-sanhoz.

- Gyere! Ha nem jutsz ki, sosem kaphatod el! – mondom neki is azt, amit hallania kell, �s v�g�l siker�l �t is magammal r�ngatnom. Ekkorra Naruto-kun�k m�r kivitt�k Sasuke-kunt a teremb�l, Neji-sannal gyorsan ut�nuk siet�nk. Mindez n�h�ny pillanat alatt t�rt�nik.

- Huszonegy… h�sz – hangzik a visszasz�ml�l�s, mire v�gre oda�r�nk a l�tr�hoz, ami felvezet a metr�ba.

Fogalmam sincs, hogy csin�lj�k, de a f�lelem, hogy elvesz�thetik Sasuke-sant el�g er�t ad nekik, hogy valahogy felvonszolj�k �t, b�r csak lassan haladnak. Mire �n is kidugom a fejem, a visszasz�ml�l� m�r t�z m�sodperc alatt j�r.

- Gyorsan, fel a l�pcs�n a felsz�nre! – ki�lt Neji-san, a meg�ll� szerencs�re teljesen n�ptelen. M�r majdnem fent vagyunk, mikor hatalmas robban�s r�zza meg a f�ldet, mi pedig a l�pcs�re bukunk. H�l’ Istennek m�r el�g messze j�runk ahhoz, hogy ami le is omlik, minket ne nagyon �rintsen. Miut�n az utols� r�zk�d�s is elm�lik, gyorsan felnyal�boljuk Sasuk�t. Az utc�n sajnos rengetegen vannak, �s mind meg�ll megb�mulni minket �s a sebes�ltet. Most, hogy kint vagyunk, k�ts�gbeesetten pr�b�lunk keresni valamit, egy ment�aut�t, egy rend�rt, ak�rmit. Az emberek k�r�nk gy�lnek �s mutogatnak r�nk, de nem tesznek semmit. Lassan m�r �n is elb�g�m magam, amikor egy ap�ca l�p hozz�nk. Portug�lul megmondja, hogy m�r h�vott ment�t, ami �ton van. Mikor leford�tom a t�bbieknek, Naruto-kun, Sakura-san �s Itcahi-san legsz�vesebben egyszerre a nyak�ba ugrana, ha elmern�nek mozdulni Sasuke-san mell�l.

M�gis, mire megj�n a ment� vagy t�z perc eltelik, szinte m�r a rem�ny�nket is elvesz�tj�k, mikor v�gre szir�n�zva megjelenik. Sasuk�ra csak egy pillant�st vetnek, m�r rakj�k is a hord�gyra, majd indulnak, egy m�sik ment�aut� pedig felvesz minket. Ami a legfurcs�bb, nem k�rdeznek semmit, csak hajtanak, amilyen gyorsan csak tudnak. Gyorsan ell�tj�k Naruto-kun kez�t �s Itachi-sant, engem pedig szint�n hord�gyra fektetnek, de miut�n meggy�z�dnek, hogy a goly� nincs benne a combomban, hanem „csak egy kisebb h�sdarabot” szak�tott le a l�bamr�l, fert�tlen�tik �s bek�tik a sebemet. Mire be�r�nk a k�rh�zba, a sokkos �llapoton k�v�l nincs nagy bajunk, meg is tagadjuk a tov�bbi kezel�st.

Sasuk�t az intenz�vre sz�ll�tj�k, �s r�gt�n elkezdik m�teni. Most megismerhetj�k, hogy mit is jelent val�j�ban az, amikor a filmekben kint �llnak �r�kon �t a m�t� el�tt. Fogalmam sincs, h�ny �r�n kereszt�l v�runk ott. Egyed�l azt tudom, hogy Neji-san m�r az elej�n lel�p, �s csak annyit mond, hogy majd keressem fel. Azt�n elt�nik. Nem hiszem, hogy rajtam k�v�l b�rki is �szrevette volna a t�voz�s�t. Nem tudom, mihez fog most kezdeni. Megjavulni csak �gy nem fog, r� sokkal jobban hatott mindig Orochimaru-sama �s � valamilyen szinten mindig �lvezte a… munk�j�t… Rem�lem, minden rendben lesz vele �s �j �letet kezd…

S�hajtok egyet, majd a t�bbiek fel� fordulok. Sz�nakozva n�zem h�rm�jukat, akik Sasuk�t a vil�gon a legjobban szeretik. K�v�l�ll�nak �rzem magam, amit�l ezek az �r�k csak m�g lassabban telnek el.

M�g v�runk, pr�b�lom magamban �sszegezni a t�rt�nteket, de… nem nagyon megy. Minden olyan gyorsan t�rt�nt �s a k� is �sszezavart. Egyik pillanatban m�g harcoltunk, azt�n felbukkantak Orochimaru-sam��k, majd a k�, Neji-san �t�ll�sa, Sasuke-san gy�l�lete… az eg�sz valahogy egybemos�dik…

De a k�r�l eszembe jut valami.

- Sakura-san… - kezdem, s b�r halkan besz�lek, szinte szents�gt�r�snek t�nik, hogy miattam f�lbeszakad a csend. – A La muerte de la Rosa… m�g n�lad van? – k�rdezem, l�tom rajta, hogy el�sz�r nem �rti, amit mondok, azt�n lassan felemeli a kez�t, l�tja, hogy ott nincs, majd a zseb�be ny�lna, ha lenne, azt�n elh�lve mered r�m.

- Ott maradt… elejtettem… - ny�gi remeg� hangon. �gy t�nik, ez kellett ahhoz, hogy �jra el�bukkanjanak k�nnyei. Szinte ugyanabban a pillanatban ny�lik v�gre a m�t�, egy be�lt�z�tt orvos l�p ki, a rajta l�v� v�r mennyis�ge aggaszt�…

- Hogy van?! Mondja meg! – l�p oda hozz� Sakura-san, megfeledkezve arr�l, hogy az orvos nem �rt jap�nul, de gyorsan leford�tom, amit mond, mire a doktor s�hajt egyet, majd fel�m fordul.

- A goly�t, b�r m�lyre f�r�dott, siker�lt kiszedni… �tment az egyik ves�n �s a l�pben �llt meg. Ennyivel �letben maradhatna, de a v�rz�st nem tudjuk el�ll�tani… lass�tani siker�lt csak… Sajn�lom, de a bar�tjuknak legfeljebb k�t napja lehet h�tra – fejezi be, �n pedig elh�lve �llok, mintha megfagytam volna, szinte �szre sem veszem, mikor lel�p az orvos. H�rman egyszerre ford�tanak maguk fel�, egym�s szav�ba v�gva k�vetelik, hogy �ruljam el, mi a helyzet, de eltart egy kis ideig, m�g r�veszem magam. Az arcukr�l meg lehetne mint�zni a f�jdalom szobr�t… nem is tudom, melyik�k� a legkifejez�bb. Naruto-kun gy�trelmesen zokog, �gy l�tszik, k�ptelen abbahagyni. Itachi-san arca k� merev, a szem�ben olyan �ress�g �l, ami megijeszt. Sakura-san pedig hangtalanul k�nnyezik, arca kifejez�stelen, szem�ben a legm�lys�gesebb f�jdalom �l. Szenved�s�k az �n szemembe is k�nnyeket csal. Mi�rt kell ennek �gy t�rt�nnie?

Hossz�, hossz� ideig egyik�nk se sz�lal meg, �n pedig Naruto-kunt pr�b�lom megnyugtatni. Annyira r� figyelek, hogy �szre sem veszem, amikor Sakura-san felpattan, majd odarohan hozz�nk, Itachi-sant is mag�val r�ngatva. Mikor r�n�zek, megr�m�l�k, arckifejez�s�n valami �r�lt �r�m uralkodik, szeme l�zasan csillog a rem�nyt�l.

- A barlang! Naruto a barlang, eml�kszel?! – suttogja az izgalomt�l remeg� hangon, �n pedig �sszer�ncolom a szem�ld�k�m, mert nem �rtem, mir�l besz�l.

- Milyen barlang? – k�rdezi Itachi-san, szem�ben valami t�tova rem�nysug�rral.

- H�t a barlang a v�zes�ssel! – feleli Sakura-san szinte szemreh�ny�an, ami�rt m�g magyar�zkodnia kell. – Sasuke h�ta egyszer cs�ny�n megs�r�lt, �s mikor be�llt a v�zes�s al�…

- … a h�ta egyszer�en meggy�gyult! – fejezi be Naruto-kun ujjongva, v�gre bel� is visszat�rt az �let.

Ugyanakkor…

- Ez… biztos? – k�rdezem meg f�l�nken, mert amilyen �llapotban most vannak, el tudom k�pzelni, hogy… nos, hogy kicsit t�bbet bele k�pzelnek ebbe, mint amennyi val�j�ban megt�rt�nt.

- A saj�t szememmel l�ttam! – emeli meg a hangj�t megrov�an Sakura-sans, ami�rt egy�ltal�n k�ts�gbe merem vonni a dolgot. – Ez az egyetlen rem�ny�nk! Ez m�g m�k�dhet!

- Gyorsan meg kell keresn�nk Rodot! – ki�lt fel kedvesem, �n pedig s�hajtok.

- Rendben, tudom, melyik hotelbe ment, felh�vom – mondom, majd gyorsan odafutok egy telefonhoz. Miut�n a sz�llod�ban �tir�ny�tj�k Rodhoz a telefont, gyorsan felv�zolom neki a helyzetet, mire lecsapja a kagyl�t, s gondolom, m�r �ton is van ide.

Visszamegyek a t�bbiekhez, majd megkeress�k �jra a seb�szt, �s kik�rj�k Sasuk�t a k�rh�zb�l, amibe meglep� m�don r�gt�n bele is egyezik, mindenf�le k�rd�s n�lk�l. Persze lehet, hogy az�rt, mert m�r hozz�k a „k�vetkez� adagot” egy utcai harc sz�nhely�r�l…

F�l �ra m�lva felt�nik Rod, addigra Sasuk�t is kitolj�k egy hord�gyon, adnak mell� egy rak�s g�zt, f�slit, na meg j�kora adag l�z-�s f�jdalomcsillap�t�t, majd egyszer�en otthagyj�k nek�nk. Arca s�padtabb, mint valaha,s felfordul a gyomrom, mikor v�res k�t�s�re n�zek, amit a lehet� leggyakrabban kell �jrak�tni, hogy lass�tsuk a folyamatot. Sakura-san remeg� k�zzel ny�l az arc�hoz, majd szinte r�gt�n vissza is kapja a kez�t.

- Forr�… nagyon l�zas – mondja sz�ntelen hangon, �m ekkor Sasuke-san kezd v�gre mag�hoz t�rni.

Itachi

A f�jdalom �s �ress�g k�l�n�s kever�k�t �rzem az�ta, hogy az a l�v�s eld�rd�lt. B�r b�szke vagyok r�, ami�rt �gy k�pes volt az el� a l�ny el� vetni mag�t, m�gis f�j… mi�rt kell emiatt meghalnia?! Kezdeti szimp�ti�m m�r nincs meg, s noha tudom, hogy ez az eg�sz nem Sakura hib�ja, m�gis, k�ptelen vagyok nem �t okolni az �cs�m �llapot��rt… Viszont, amit mondott arr�l a v�zes�sr�l… b�r badars�gnak hangzik, m�gis elhiszem, mert el kell hinnem, egyszer�en musz�j, k�l�nben meg�r�l�k! Meg kell pr�b�lnunk, hiszen… hiszen a testv�rem �lete m�lik rajta…

Mikor v�gre megrebben a szempill�ja, majd lassan kinyitja a szemeit, a sz�vem kihagy egy �temet. Szeme l�zasan csillog, l�tszik, hogy nincs mag�n�l.

Tekintete el�sz�r m�gsem r�m esik, hanem Sakur�ra…

- H�t �lsz… annyira szeretlek… megmentettelek, siker�lt… – kezdi �r�mittas hangon, majd t�tov�n k�r�ln�z, m�g v�g�l megtal�l engem is a pillant�sa. – T�ged is, Nii-san… kihoztalak, megmentettelek – mondja, mire nem b�rom tov�bb, a nyak�ba borulok. �vatosan szor�tom magamhoz, karja t�tov�n felemelkedik, hogy viszonozza az �lel�st, azt�n lehanyatlik a keze, �s mire elv�lok t�le, szemei �jra csukva vannak, beteg l�z�lom ragadja mag�val.

- Ne f�lj, most mi ment�nk meg t�ged – s�gja neki Sakura, majd bead egy adag f�jdalomcsillap�t�t a karj�ba.

- Szeretlek… - suttogja er�tlen�l Sasuke. A l�ny fel� hajol, ujjaival gyeng�den a hely�re igaz�tja a zil�lt tincseit, majd ad egy cs�kot a homlok�ra.

- �n is szeretlek – leheli, �s b�r alszik az �cs�m, egy kicsit mintha kisimulna az arca ezt hallva. 

B�rmennyire is f�lek, csod�lkoz�s vesz rajtam er�t… ugyanis ezt a Sasuk�t eddig csak �n ismertem… s�t, igaz�n m�g �n sem. Kettej�k k�z�tt cik�zik a tekintetem, �s egyszer�en k�ptelen vagyok felfogni, hogy az �cs�m ilyen er�s, val�di k�tel�ket volt k�pes kialak�tani.

N�h�ny perc m�lva befut egy f�rfi, agg�d�, hal�lra r�m�lt arca r�nk szegez�dik. Ebb�l kital�lom, hogy � lehet Rod.

- J�zus, Sz�z M�ria! – ki�lt fel, mikor megl�tja a f�l�jult Sasuk�t.

- Rod, azonnal vissza kell menn�nk! – fordul fel� Sakura, mind�ssze ennyit mondva, � pedig nem k�rdez egyel�re t�bbet, csak b�lint.

- M�r megszerveztem a sz�ll�t�st a rept�rre, nyom�s! – v�laszol, majd az �cs�met kitolva a k�rh�zb�l besz�llunk egy ment�aut�ba, ami szeml�tom�st csak r�nk v�rt, majd, mint �r�ltek, indulunk a rept�rre. Testv�rem ek�zben v�gig motyog, hol �rtj�k, amit mond, hol kivehetetlen a szava. Legt�bbsz�r a „szeretlek” sz�t ism�telgeti, de mindannyiunk neve is felfedezhet� a hablatyol�s�ban.

A rept�ren fogalmam sincs, hogy int�zte ez a fick�, de szinte r�gt�n a g�phez jutunk, felvissz�k r� a s�r�ltet, majd fel is sz�llunk.

Sasuke n�ha mag�hoz t�r �tk�zben, ilyenkor er�tlen�l megszor�tja Sakura �s az �n kezemet, t�bbsz�r megpr�b�l r�vigyorogni Narut�ra, amit � b�ztat�an viszonoz. De a legt�bbsz�r m�giscsak ezzel a l�nnyal foglalkozik, ha �bren van, nem gy�zi ism�telgetni, mennyire szereti, ha pedig alszik…

- Te j� �g… az a csaj mindj�rt elesik… musz�j lesz elkapnom… R�zsasz�n haj �s z�ld szemek? Honnan szalajtott�k ezt? ... Ez hihetetlen, r�m esett! Milyen ideges�t�… �s milyen j� az illata… piros csipk�s francia bugyi… M�g sose hoztak ilyen k�nos helyzetbe… jobb, ha goromba leszek… - hangzik Sasuke monol�gja, amit meglepett csend fogad.

- � most… �jra �t�li ezt? – t�ri meg a n�mas�got Sakura suttog�sa, d�bbent arca mindent el�rul. K�rben�zek, a t�bbieken is ugyanazt a csod�lkoz�st l�tom.

- Alv�s k�zben mag�hoz szor�t �s �tveti rajtam a l�b�t… van r�la fogalma, milyen k�nyelmetlen ez sz�momra, �gy, hogy nem tehetek semmit?! ... M�r megint r�m esett… elk�peszt�… meg akarom cs�kolni… nem szabad vele foglalkoznom… Itachit meg kell mentenem… �gy nem megy, ha r� figyelek… bossz�t fogok �llni…

- Itachi… ki rabolta el?! Meg�l�m! … Egy mesek�? ... Meg kell tal�lnom? Itachi… megmentelek! De Sakura… - t�r vissza a l�nyra -, elvonja a figyelmemet… Nem �rtem, mi�rt, akarom �t… Tudott Orochimarur�l �s m�gis elj�tt?! Tele van meglepet�sekkel… nem �rtem… meg akarom fejteni…

- Mi�rt �rdekl�dik ir�ntam, mi�rt akar megismerni? … Mi�rt akar seg�teni?! – ki�lt fel hevesen, amit er�s k�h�g�s k�s�r, de ez nem �ll�tja meg. – Mi�rt nem hagynak b�k�n?! Nincs sz�ks�gem r�juk… nincs sz�ks�gem senkire! Egyed�l vagyok… �s ez �gy j�… nem �rdekel se Dobe, se Pinky…

- Ler�szegedek… �s megcs�kolom… v�gre megtettem… �risten, mit csin�ltam?! … Nekem Itachival kell foglalkoznom… Ott �ll egy sz�l melltart�ban �s k�pes lenne az �gy�rt kurv�nak �llni… meg kell akad�lyoznom… t�l tiszta… t�l j�… Musz�j lesz felkapnom anyasz�lt meztelen�l… menek�ln�nk kell…

- Itt f�rdik a kanyar m�g�tt… nem baj, ha egy kicsit meglesem… m�r �gyis l�ttam… A v�z elsodorja… meg kell mentenem! Ruh�tlan teste szorosan az eny�mhez fesz�l… b�r a hal�l k�zel�ben j�runk, �n legsz�vesebben fogn�m, magam fel� ford�tan�m… v�gigcs�koln�m a form�s melleit, a combj�t… egyre feljebb… m�g k�ny�r�gne nekem… �s akkor… - kezdi el, majd �gy folytatja, hogy abba m�g �n is belepirulok, h�t m�g Sakura. Csak m�g komikusabb� teszi a helyzetet, hogy Naruto meg r�h�g, csak �gy csapkodja a has�t, szinte fulladozik.

- Mindig is tudtam, Teme! – vigyorog, Sakura m�g jobban elpirul, �s �n is megengedek egy halv�ny mosolyt. Sasuke sosem �rdekl�d�tt k�l�n�sebben a n�k ir�nt, �gy vettem �szre, hogy untatj�k. Ez a t�rt�net… fel�r egy k�sz csod�val…

- Ne, a v�zes�s! Lezuhanunk! Elvesz�tem… meghal… mindketten meghalunk… Nii-san… sajn�lom… legal�bb utolj�ra had �rezzem �t a karjaimban… had �rezzem a cs�kj�t…

- Megjelenik �lmomban… azt mondja, szerezz�k meg a k�vet egy�tt… ments�k meg a vil�got… olyan j� �rz�s… de �n ellen�k vagyok. Hazudok nekik Itachi�rt… sosem tudhatj�k meg… �lmomban elfordulnak t�lem… azt mondj�k, �rul� vagyok… A r�gi h�zunkban j�rok… anya sik�t… meg�lik �ket – r�ncol�dik f�jdalmasan homloka, majd leg�rd�l egy k�nnycsepp az arc�n, amit a l�ny ujjaival gyeng�den leseper. – Anya… apa… hi�nyoztok… - suttog m�g, majd egy kis id�re elhallgat. Sakura �jabb k�t�st csavar a derek�ra, majd bead m�g egy adag f�jdalomcsillap�t�t, amit�l kiss� kisimul �cs�m arca. D�bbent �s zavart vagyok… Sasuke sosem volt b�besz�d�, sokszor m�g �n is csak tal�lgatni tudtam, mire gondolhat vagy mik a sz�nd�kai. Most �nk�v�let�ben �gy l�tszik, az eg�sz esetet �jra �t�li… �s elmondja, amire gondolt, �s amit �rzett. Annyira megv�ltozott… m�g mindig a testv�rem, akit ismerek, ugyanakkor m�s. T�r�dik az emberekkel… norm�lis v�gyai vannak… �s szeml�tom�st igaz�n nagyon megszerette ezt a l�nyt. Anno gimis kor�ban �r�ltem, hogy ott volt neki Naruto, aki fel tudta oldani valamennyire, �s akivel versenyezhetett. De azt�n a gimi v�get �rt �s �k k�l�n utakon indultak el. �r�l�k, hogy itt nem egyed�l volt, hanem itt volt mellette a legjobb bar�tja… �s a szerelme… Ki tudja, mi lett volna vele n�lk�l�k? Miv� v�lt volna? Hisz l�thattam, mikor a gy�l�let fel�lkerekedik benne… Ha ezek ketten, k�l�n�sen a l�ny nincs ott neki… vajon hogy v�gezte volna?

�gy �rzem, �jra megenyh�l�k Sakura ir�nt, aki k�pes volt �gy megv�ltoztatni �t. Az utols� egy h�napban hatalmas �rzelmi fejl�d�sen ment kereszt�l… Sasuke boldog… h�l�s vagyok Sakur�nak.

Azt�n �jra felcsend�l az �cs�m hangja.

- Tudni akarja, mi t�rt�nt azon az est�n… h�t j�, legyen! Elmondom… Mi�rt f�j ez neki? Semmi k�ze hozz�! M�gis… az egy�tt�rz�se… olyan szokatlan, olyan meleg… Nem b�rom tov�bb, az ajkai f�l� hajolok �s l�gyan megcs�kolom… �s n�h�ny percre �rzem �s elhiszem, hogy �sszetartozunk… hogy minden a legnagyobb rendben… egy pillanatra m�g Itachit is elfelejtem… - mondja, �s b�r kicsit m�g f�j, hogy m�r nem vagyok els� a sz�m�ra, �r�l�k is neki… feln�tt�l Sasuke. Istenem, add hogy ne most haljon meg! – Mellette elm�lt a r�m�lmom… t�bb� nem riadok fel este… lehets�ges ez? Ami t�z �ves korom �ta minden �jjel k�s�rt… csak �gy elt�nt volna? Sakura… mit tett�l velem? K�sz�n�m… - rebegi, egyre halkabban, s b�r eddig is csod�lkoztam, a legnagyobb d�bbenet ekkor �r. Elm�ltak a r�m�lmai? Annyira hihetetlen�l hangzik… Az elm�lt tizenn�gy �vben, szinte kiv�tel n�lk�l minden este v�gig kellett hallgatnom, ahogy az �cs�m ord�tozik, forgol�dik, majd zih�lva felriad, minden �jjel ugyanabban az id�pontban. Tizenn�gy �ven �t. Ez komolyan… megsz�nt? Szinte riadtan tekintek Sakur�ra, mint valami isteni l�nyre, annyira elk�peszt� ez az eg�sz. Ennyire m�ly lenne a kapcsolatuk? Megr�zom a fejem, ezt nem b�rom felfogni.

Ekkor Sasuke megint �sszeh�zza a szem�ld�k�t.

- Tiwanaku megtudta! Tud a k�ldet�semr�l, mindennek v�ge! R� fog j�nni! �pp most, mikor m�r v�gre az eny�m lehet! … Nem mondja el? Megmarad a titkom? … Hogy fogom �szrev�tlen�l eljuttatni a k�vet? Nem tudhatj�k me-heg! – r�zza meg a k�h�g�s az er�lk�d�st�l. – Elrabolt�k?! Sakura! Istenem, mi van vele? Mi�rt? – kiab�l hevesen, a k�t�se �jra �t�zik, de annyira mozog, hogy Sakura egyel�re nem tud hozz�f�rni. – �s most mindent megtud! Gy�l�lni fog! De akkor is meg kell mentenem… �t is, Itachit is… szeretem �ket… m�g ha nem is cselekedtem helyesen… nem volt v�laszt�som… gondoljon b�rmit… szeretem �t…

- A sz�leim… � �lette meg �ket?! MEG�L�M! – ki�lt fel olyan hevesen, hogy megr�m�l�k, m�g fel is �l k�zben, �gy csak m�g ink�bb l�that�v� v�lik, mennyire v�res a dereka, arca egyre s�padtabb, csak a d�h fest r� enyhe p�rt. Lefogom a kez�t, b�r kem�nyen k�zd, mik�zben a lehet� �sszes szitoksz�t elmondja Orochimarura. Sakura pedig dupl�n is �tk�t�zi a sebet, az � arca is feh�r a f�lelemt�l. – M�g hogy seg�tettek volna?! Ugyan m�r! … M�g mindig itt van? M�g mindig… szeret? T�nyleg mellettem �ll? Istenem… hogy �n ezt �pp itt �rtsem meg… Lel�vi! Meg kell mentenem… m�g ha bele is… halok! – folytatja, b�r egyre nehezebben besz�l. - � fontosabb… n�lam… Sakura… szeretlek… - ny�gi m�g nehezen, m�gis mosolyogva, majd elhallgat.

Sakura kedvesen v�gigsim�t n�h�nyszor az arc�n, majd friss borogat�st rak a homlok�ra. �gy t�nik, testv�rem ez�ttal m�lyebb del�riumba eshetett, ugyanis most m�r csak n�ha-n�ha sz�lal meg.

V�g�l azt�n landolunk egy mag�n lesz�ll�p�ly�n, �szre sem veszem, m�r terepj�r�ban z�tyk�l�d�nk az es�erd�ben. �n nem szoktam meg, �gy mellbe csap a p�r�s leveg� �s a forr�s�g, eg�sz testem verejt�kezik, leveg� ut�n kapkodok. Sasuk�ra siklik a tekintetem, akit k�nytelenek voltunk fel�ltetni. Halotthalov�ny arca csillog az izzadts�gt�l, csupasz fels�test�r�l patakokban folyik az izzadts�g v�res k�t�s�t is �titatva. Kitapintom egyre gyeng�l� pulzus�t, �s a f�lelem jeges marka szor�tja �ssze a sz�vemet. Csak b�rja ki!

Sakura azt mondta, hogy az a barlang kicsit t�bb mint f�lnapi �tra van. Sasuk�nak ez a z�tyk�l�d�s nem tesz t�l j�t… de m�r nem vagyunk olyan messzire az �ti c�lunkt�l, Naruto meg h�l’ Istennek eml�kszik is az �tra.

Sakura

Istenem… jaj Istenem… annyira f�j a sz�vem. Ez az eg�sz az �n hib�m! Ha jobban figyeltem volna… ha nem kell megmentenie… akkor mindez nem t�rt�nik meg! Ha most miattam meghal… Nem! Nem fog! Nem szabad erre gondolnom! K�rlek, Istenem…

Azt hiszem, eg�sz eddig k�ts�gbe vontam Sasuke �rzelmeinek a komolys�g�t, f�leg, miut�n megtudtam, hogy v�gig hazudott. De most… k�nnyezve hallgatom, ahogy besz�l, els�sorban hozz�m int�zve szavait. Hallgatom, hogy mit �rzett, milyen bels� ellent�tei voltak, mennyit v�v�dott… �s hogy mennyire szeret. Nem is gondoltam, hogy engem valaha is szerethet b�rki ennyire…

�s �n is annyira szeretem!

Annyira f�j… k�rlek, Istenem, ne vedd el t�lem, ne most…

Hab�r ak�rmennyire f�lek is, �tj�r egy kis melegs�g… Hiszen t�nyleg olyan sokszor nem �rtettem, mi a baja, mi�rt k�zeledik, majd visszakozik ut�na, mi�rt volt kim�rt, bunk� �s jeges! Hallani az �rz�seit, aggodalmait… mindez olyan emberiv� teszi. Sokszor olyan t�k�letesnek, okosnak, tehets�gesnek, er�snek �s �n�ll�nak t�nt… mik�zben olyan t�r�keny, s�r�lt �s mag�nyos volt. �rzem, hogy a k�nnyek k�z�tt is egy apr� mosolyra h�z�dnak ajkaim a boldogs�gt�l, ami�rt t�nyleg tudtam seg�teni neki valamit… �s ami�rt szeret, igaz�n m�lyen, �s sokkal r�gebb �ta, mint �n azt gondoltam. M�r nem sok id�, �s ott lesz�nk �jra a barlangban, a v�zes�sn�l, egyetlen rem�ny�nkn�l. Szerelmem…

Neh�z �r�kat �s perceket �l�nk �t a kocsiban �lve, ez tal�n m�g ann�l is rosszabb, mint mikor a m�t� el�tt v�rtunk. Ahogy egyre k�zeled�nk, �gy mer�l fel bennem egyre t�bb k�ts�g, hiszen pontosan eml�kszem, hogy a v�zes�s gy�gy�t� ereje csak egyetlen egyszer m�k�d�tt… Ha most sem csin�l semmit, akkor…

Megr�zom a fejem, pr�b�lom elhessegetni az aggodalmamat, pr�b�lok nem tudom�st venni a jeges f�lelemr�l, ami �sszeszor�tja a torkomat, de nem nagyon megy. Elk�pzelem, hogy a dolog m�k�dik, hogy Sasuke egyszer csak hipp-hopp meggy�gyul, �s minden j� lesz… de valahogy �lesebben rajzol�dik ki bennem a m�sik eset. �s ha ez megt�rt�nne – nem fog, nem fog! – akkor fogalmam sincs, hogy �ln�m azt t�l… hogy �ln� t�l Itachi �s Naruto…

Nem gondolhatok erre! Helyette, hogy eltereljem a figyelmem, kicser�lem Sasuke borogat�s�t, �s megint �tk�t�m a derek�t. Arc�ra n�zek, arra a gy�ny�r�, hideg arcra, mely most hatalmas tus�r�l tan�skodik. S b�r erej�nek megfesz�t�s�vel k�zd, m�r nem b�rja sok�ig…

Teljes n�mas�gba burkol�zva �l�nk �r�kon kereszt�l, m�g v�gre meg�rkez�nk. Naruto vezet a barlanghoz, �s mivel Itachi m�g mindig el�g rossz b�rben van �s am�gy is megviseli az es�erd� kl�m�ja, ez�rt Naruto Rod seg�ts�g�vel viszi be Sasuk�t a barlangba egy hord�gyon, amit a perui szerzett be. El�sz�r megint egy kis lyuknak t�nik, a folyos� bej�rata pedig egy r�snek l�tszik a falon, de Naruto c�lir�nyosan arra indul, �gy v�g�l el�nk t�rul az alag�t, benne a haurik t�rt�net�nek fali k�preg�ny�vel. De ez most nem tud meghatni, egy percre se tudom levenni a szemem Sasuk�r�l, aki iszony� s�padt �s m�r nem verejt�kezik. Ami m�g k�ts�gbe ejt�bb, hogy m�r nem v�rzik annyira… Sietn�nk kell…

Szinte �trep�l�nk a folyos�n, m�g v�gre a szem�nk el� t�rul a v�zes�s… legal�bbis t�rulna, de n�h�ny l�ndzsa el�llja az utunkat…

- �llj! – hangzik hauriul, mi pedig meglepetten megtorpanunk. A haurik? Itt?

- Sz�val ide menek�ltetek? – k�rdezek vissza d�bbenten, holott igaz�b�l nagyon is �sszer�, hogy itt keressenek mened�ket. Ekkor v�gre megl�tom a f�rfit is, aki meg�ll�tott, �s zavartan veszem tudom�sul, hogy ez az a sr�c, akit r�szegen lesm�roltam.

- �! A megment�nk! – v�lt jap�nra �s der�l fel az arca, mikor v�gre kiveszi az arcomat, a l�ndzs�k pedig r�gt�n elt�nnek.

- Igen, de most nincs id�nk erre! – ki�ltom, �jra Sasuk�ra pillantva, aki egyre nehezebben l�legzik. – Meg kell menten�nk Sasuk�t! Oda kell vinn�nk a v�zhez! – mondom, k�zben m�r utat is t�rve a v�z fel�. A f�rfi k�vet minket.

- Ezt hogy �rted? Ebben a v�zben nincs semmi k�l�n�s. Igaz a legend�k besz�molnak n�h�ny csod�s esetr�l, de… - kezdi el, de nincs t�relmem v�gighallgatni, arr�l nem is besz�lve, hogy ezzel sz�tz�zza rem�nyemet.

- Egyszer m�r m�k�d�tt! Egyszer begy�gy�totta Sasuke h�t�t! L�ttam! Ez az egyetlen rem�ny�nk! – ord�tom megt�rten, ami�rt nem akarnak hinni nekem.

Narut��k leteszik a hord�gyat a f�ldre, majd gyeng�den felemelik Sasuk�t, leszedik a k�t�seit, ezzel �jra l�that�v� t�ve a hatalmas lyukat a derek�n, azt�n beteszik a v�zbe der�kig. Semmi.

K�ts�gbeesetten fogom meg a v�llait, amik f�lelmetesen hidegek, �s beljebb tolom, �gy a v�zb�l m�r csak a feje l�tszik ki. M�g mindig semmi. Istenem nem lehet, Istenem seg�ts, k�ny�rg�k…

- Gy�gyulj meg! GY�GYULJ M�R MEG! – ord�tom k�ts�gbeesetten, de �gy t�nik, az �g nem hallja a szavaimat…

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.