~Sasuke~

  Biztos l�ptekkel haladtam Sakura �s Karin szob�ja fel�, majd mikor meg�rkeztem, bekopogtam �s benyitottam. Abban a pillanatban valami fel�m rep�lt �s hangos csattan�ssal �rt f�ldet. Nem volt id�m azt megn�zni, ugyanis m�g egy t�rgy csap�dott fel�m.
- Sakura! - ki�ltottam.
- T�nj innen! - hallottam inger�lt hangj�t, �s �n s�hajtottam. Hihetetlen sebess�ggel futottam be szob�ba �s fogtam le Sakura karj�t, nehogy valamit megint nekem v�gjon.
- Sakura, nyugodj meg, engedd meg, hogy megmagyar�zzam - k�rleltem, de nem hallgatott r�m, szabadon maradt kez�t �t�sre emelte �s csak kis h�j�n siker�lt kiv�denem.
- T�nj el a szob�mb�l - sziszegte az arcomba, majd pof�n v�gott, aminek hat�s�ra nekirep�ltem a falnak. Fejem bevertem �s lerogytam. Sz�mb�l kibuggyant a v�r �s felpillantottam Sakura �d�z arckifejez�s�re. Vill�ml� macskaszemekkel figyelt engem, de l�ttam, tekintete kiss� ijedt volt, amikor a sz�mr�l csordog�l� v�rre meredt. Karja enyh�n megremegett, de tov�bbra is ellen�llt a k�s�rt�snek, ami gonoszul fojtogatta. Fels�hajtottam, majd fel�lltam �s szem�be n�ztem.

Bocs�ss meg!

Csak erre tudtam gondolni. Biztos voltam benne, hogy Sakura most d�h�s, de a bocs�natk�r�s sosem volt az er�ss�gem.
- K�sz�n�m - mondtam komoran, akaratom ellen�re, s l�ttam, hogy Sakura enyh�n megremeg.
- Mit... mit mondt�l? - k�rdezte. Hangja v�szesen csengett, kezei �k�lbe szorultak, ami csak rosszat jelentett. Nem volt id�m reag�lni. Olyan hirtelen �t�tt meg, hogy l�legzetet venni is elfelejtettem. H�tam az ajt�nak csap�dott, s mikor az kid�lt hely�r�l, a falba v�jtam egy lyukat. A por sz�lling�zott k�r�l�ttem, a fal maradv�nyai egyenk�nt hullottak k�r�m. M�lys�ges b�ntudatom volt, csak arra tudtam gondolni, hogy tal�n megint f�jdalmat okoztam Sakur�nak. De tudtam, hogy nekem is igazam van. Ha maradok, elhalasztom a lehet�s�get, hogy v�gezzek b�ty�mmal, amit v�g�l meg is b�ntam. Tal�n jobb lett volna, ha maradok, �s �gy tudom meg az igazs�got, hogy Itachi nem hal meg. Hogy lehettem ilyen ostoba? Ta�n m�gsem nekem van igazam? Hirtelen k�t k�z ragadta meg a gall�romat �s h�zott fel, mire felemeltem a fejem. Sakura �llt vele szemben, izz� macskaszemei perzseltek, d�hbe �s csal�dotts�gba mer�tve. Elszorult a sz�vem. Szemem belef�r�dott az �v�ibe, melyb�l most egy k�v�r k�nnycsepp buggyant ki. Sz�l�sra nyitottam a sz�mat, de � azon nyomban elengedett �s egy utols� d�h�s pillant�st vetve r�m, bement a szob�j�ba �s mag�ra z�rta a f�rd�szoba ajt�t. L�pteket hallottam magam mell�l �s mikor odan�ztem, h�rom csapatt�rsamat v�ltem felfedezni. Fel�m futottak �s leguggoltak mell�m, �rtetlenkedve v�gign�zve a romokon.
- L�tom, Sakura j�l ell�tta a bajod - jegyezte meg Karin. Nem m�ltattam egy pillant�sra sem, hanem Juugo v�ll�ra t�maszkodva fel�lltam. Tompa aggyal figyeltem a f�ldet, majd lassan emeltem fel fejem, hogy a k�t n� szob�ja ajtaj�n terjeng� lyukra n�zzek.
- Ez a bocs�natk�r�sdi nem ment j�l - jegyezte meg Suigetsu.
- Szerintem v�rj egy kicsit, majd besz�lek vele, de neked is kell - mondta Karin szemreh�ny�an.
- Egyet�rtek Karinnal, Sasuke - sz�lt Juugo �s Suigetsuval egy�tt elment�nk. B�zom Karin siker�ben, egyszer�en musz�j lesz kiengesztelnem Sakur�t.

~Sakura~

  D�h�sen z�rtam magamra a f�rd�szoba ajtaj�t �s roskadtam le az ajt� mell�. Fejemet t�rdeimre hajtottam �s patakokban engedtem szabadj�ra k�nnyeimet. Zokogtam. Pr�b�ltam az eg�sz terhet a s�r�ssal leoldani a v�llamr�l. L�ptek zaj�t hallottam odakintr�l, de zokog�som miatt nem hallottam azokat. Suttog�sok... Nem �rdekeltek. Biztosan Sasuke-kunnal besz�lnek. Lehorgasztottam fejemet �s a t�rdemet kezdtem el fix�rozni unalom�z�s gyan�nt. Hirtelen kopog�s hallatsz�dott az ajt� t�loldal�r�l �s valahogy biztosra vettem, hogy Sasuke-kun az.
- Sakura, nyisd ki, Karin vagyok - hallottam bar�tn�m hangj�t �s kinyitottam az ajt�t, de egyb�l visszaroskadtam a f�ldre. Karin becsukta maga ut�n az ajt�t �s le�lt velem szembe. Nem sz�ltunk egym�shoz. Szorosan nyomtam a homlokomat a t�rdemhez, k�rmeimet belev�jtam a l�bamba. Lassan emeltem fel a fejemet, hogy Karin szem�be n�zhessek. Ott �lt el�ttem t�r�k�l�sben �s engem n�zett. Szem�ben n�mi harag �lt.
- Nos? - k�rdezte halkan. Ez meg mir�l besz�l? Mi, nos? Egyik szem�ld�k�m a magasba csusszant, mire felnevetett.
- Mi van? - f�rmedtem r�. Egyb�l komor lett.
- Szerintem bocs�ss meg neki - mondta. Tess�k? Ezt szerintem rosszul hallottam.
- Mert? - k�rdeztem vissza. - �tvert.
- �vott t�ged - jav�tott ki Karin. Hogy az a... Dacosan elford�tottam a fejemet. - V�ghez akarta vinni a bossz�j�t.
- Ha legal�bb sz�lt volna...
- Akkor visszatartottad volna. Szeret t�ged.
Felhorkantottam, majd r�n�ztem. Arca f�jdalmas volt, a dacos arckifejez�sem lehervadt.
- Te tudod - sz�lalt meg hirtelen, majd fel�llt �s az ajt�hoz l�pett. Megfogta a kilincset, de nem ford�totta el. Mi j�rhat vajon a fej�ben? �s igaz az, amit mondott? Hm...
- Amit most elmondtam, az mind igaz volt - sz�lalt meg hirtelen. - Sasuke szeret t�ged. Nem l�ttad az arc�t, amikor bej�tt�l a f�rd�be. Nem l�ttad, hogy senyvedett a porban �s a t�rmel�kek k�z�tt.
Megremegtem. Egy apr� k�nnycsepp hullott le az arcomr�l, s azon pillanatban egy csom� mindig megfordult a fejemben. �rtott nekem valamit? Csak meg akart v�deni. Szomor�an horgasztottam le a fejemet �s engedtem, hogy a k�nnycsepp v�gigfolyjon az arcomon �s egyes�lj�n a talajjal. Figyeltem a f�nyl� cseppet, ami most befolyt k�t csempe k�z�. A csapb�l cs�p�g�tt a v�z, minden egyes csobban�ssal a m�sodpercekre, vagy ak�r �r�k tel�s�re tudtam csak gondolni. Csend volt. Szemeimet behunytam, s visszagondoltam azokra a percekre, amikor Sasuke kedves volt velem. Hm... gyakorlatilag csak az elm�lt n�h�ny napban volt velem kedves. L�tszik, hogy v�ltozik. Csalafinta mosoly sz�k�tt az arcomra, majd kinyitottam a szemem. A feh�r fallal tal�ltam szembe magam, s �n nagyot s�hajtottam. �lmok, sz�p �lmok. L�baimat felh�ztam �s �tkaroltam �ket, fejemet pedig a t�rdemre hajtottam. Annyira szeretlek Sasuke. Szemeimet �sszeszor�tottam az �kl�mmel egy�tt. El akarok innen menni. El akarok innen t�nni. B�rmit megtenn�k ez�rt. Nem akarom ezt tov�bb elviselni, nem akarom a tehetetlens�g terh�t cipelni. V�laszokat akarok! Olyan nagy k�r�s ez? �jabb k�nnycsepp 'csobbant' a k�v�n. Tennem kell valamit. Ki akarom magamb�l oldani a felgy�lemlett fesz�lts�get. D�h�s l�ng lobbant a szemembe, majd hirtelen fel�lltam �s a mellettem �ll� csapot kit�pve a falnak v�gta. Eluralkodott rajtam a s�r�s. A f�rd�szob�ban spriccelt a v�z, teljesen el�zott a ruh�m miatta. Tehetetlen�l roskadtam neki a falnak �s cs�sztam le rajta. Nem akartam egy helybe maradni, tov�bb akartam menni. Kezemet ny�jtottam el�re, de semmi nem volt, amibe megkapaszkodhattam volna. Hatalmas t�csa kerekedett k�r�l�ttem, s hangokat hallottam. Tudtam, hogy Karin besz�l a fi�kkal, hogy ne j�jjenek be. Lassan minden elhalkult. �n ott fek�dtem a f�ld�n, vizesen, mint egy sz�k�k�tban. Lassan hunytam be a szememet, m�g ahhoz sem volt er�m, hogy kis�p�rjek egy vizes tincset az arcomb�l. Elm�ly�lve n�ztem a t�k�rben �nmagamat. F�ldig �rt, sz�les volt, �gy mindent l�thattam. Szerencs�tlen �s elhagyatott voltam. �gy �reztem, itt a v�g. Szerettem volna m�g mondani valamit Sasuk�nak.
   Hirtelen has�tott bel�m a felismer�s. Sakura! Szedd �ssze magad! �sszeszor�tottam szememet �s �kl�met, k�rm�met belev�stem a f�ldbe. K�t kezemen t�maszkodva felh�ztam magam �s miut�n k�t l�bon �lltam, elfutottam. Kirobbantam a szob�ba �s figyelembe se v�ve azt, hogy csurom vizes vagyok, Sasuke szob�ja fel� futottam el. L�tnom kell! L�tnom kell! Ajkamba haraptam �s berobbantam Sasuke szob�j�ba. �res volt. K�ts�gbeesetten tekintettem k�rbe, vizes tincseim csapdost�k arcomat, de Sasuk�t nem tal�ltam. Ijedten fordultam h�tra, ahol Suigetsu �llt.
- S�t�l - sz�lt r�viden �s �n kiker�lve �t, szaladtam. L�tnom kell! K�ts�gbeesetten eresztettem szabadj�ra a k�nnyeimet, de nem tudtam, mi�rt is. Tehetetlen vagyok.
   �s akkor megpillantottam �t. Egy cseresznyefa alatt �llt �s n�zte az eget. Megtorpantam, s hirtelen k�v�nni kezdtem Sasuk�t. Kezemet a sz�mhoz emeltem, majd a l�bam megindult �s �n futottam fel�. Az utols� pillanatban vett �szre.
M�g l�ttam d�bbent tekintet�t, �pphogy csak, de azt�n a nyak�ba ugrottam �s ajkaimat az �v�re tapasztottam. Karjaim a nyaka k�r� fontam, �gy vontam magamhoz egyre k�zelebb �s k�zelebb. K�nnyeim meg�ll�tatlanul folytak, ahogy csak tudtak, a p�l�m m�r nem is a v�zt�l volt nedves. �reztem, ahogy Sasuke karjait a derekam k�r� fonja �s h�z mag�hoz egyre k�zelebb, s k�zelebb. Hirtelen �nt�tt el a boldogs�g, azt se tudtam, mit csin�ljak. L�baim megremegtek, s eszembe jutott, mi is az �letem �rtelme.
   Sasuke...
Ajkaink elv�ltak �s � �rtetlenkedve n�zett r�m. Nedves kezemet az arc�hoz emeltem �s mosollyal az arcomon figyeltem, de nyomban el is komorodtam.
- Sakura... - kezdte volna el, de �n ujjamat az ajk�ra tettem. A testem cselekedett, meg�lljt parancsolni nem tudtam neki.
- Szeretlek - suttogtam. Elmosolyodott. Azt hiszem, ez volt az els� sz�vb�l j�v� mosolya. �n is boldog lettem. Sasuke �jb�l megcs�kolt, de most m�r szorosabban vont mag�hoz �s cs�kja is szenved�lyesebb volt. Kezeimmel az arc�t fogtam k�zre. S�rtam, de tudtam, hogy ezek csak a boldogs�g k�nnyei. Mert boldog vagyok. Szeretem!

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s