15. fejezet

K�rh�z
6:00

Tsunade megtorpant a k�rh�z ajtaj�ban. Visszafordult, �s gyors temp�ban l�nya k�rterme fel� vette az ir�nyt. Agya v�szesen kattogott, �s biztosan �rezte, hogy valami t�rt�nni fog. Moegi �rtetlen�l n�zett ut�na.

- Anya, hova…?

K�rdezte, de anyja leintette, �s megparancsolta neki, hogy v�rjon a kocsin�l. Nekit�maszkodott h�t a j�rm�nek, �s t�relmesen v�rt keresztbefont karokkal. „Anya, ne csin�lj h�lyes�get!” – foh�szkodott mag�ban, �s rem�lte, hogy anyja v�gre meg�rti �t is, �s nem mindig Sakura lesz az els�. Ugyanis ez mindig �gy volt, ami�ta apjuk m�r nem vel�k lakott. Egyik veszeked�st k�vette a m�sik. Moegi megl�t�s�b�l, mindig Sakura volt a hib�s, a l�ny szerint viszont pont ellenkez�leg. Mivel Tsunade nem tudhatta, mi t�rt�nt, �gy �ltal�ban a kedvenc – vagyis Sakura – nyerte az ilyen csat�kat. Sajn�latos m�don.

**

Sasuke komoran meredt a fagyos tekintetbe. Nem ismerte a l�nyt r�g�ta, de tudta, hogy r�gen Sakura bar�tn�je volt, majd az ellens�ge lett. Sakura tartott is a l�nyt�l, b�r sosem mondta, mi�rt.

- K�rlek, ne csin�lj ostobas�got! Mi �rtelme lenne, ha meg�ln�d?

A l�ny csod�lkozva n�zett a fi�ra. Kez�ben megremegett a k�s.

- Mi �rtelme? – k�rdezte indulatosan. – T�nkretetszi az �letemet! Mindent elvesz t�lem, mindent! – ki�ltotta d�h�sen. Egy k�nnycsepp folyt v�gig arc�n. – Elvesz�tettem a m�lt�s�gomat, ami hajdan megvolt. Csakis miatta! Miut�n jelentkezett a pom-pon csapatba, �n m�r nem �rdekeltem senkit! Ut�na mindenki csak �t figyelte. A l�nyok, a tan�rok, a fi�k. Bele�rtve t�ged is! Sasuke, ne mondd, hogy nem vetted �szre! – suttogta megt�rten. Szomor�an pillantott a fi� szemeibe, aki megr�k�ny�dve n�zett vissza r�.

- Mit? – k�rdezte �rtetlen�l, pedig maga is tudta a v�laszt.

- Szeretlek, h�t nem �rted? Az els� perct�l kezdve figyeltem minden mozdulatodat! Mindent megtudtam r�lad, �s azt hittem, ha majd pr�b�lok a kedvedben j�rni… Miattad tettem ezt is! - Kez�t a haj�hoz kapta, �s felmutatta fekete tincsei egyik�t. – De te csak r� figyelt�l – b�k�tt fej�vel az �gyban fekv� l�ny fel�. – Nem �rdekeltelek, egyed�l csak �.

- Karin, nem ir�ny�thatod az �rz�seimet! Nem k�nyszer�thetsz r� olyasvalamire, amit �n nem akarok! Mi ketten… Ez nekem nem menne, �rtsd meg! De lehet�nk bar�tok, �s…

- S�ket duma, Sasuke! M�r r�g nem lehet�nk bar�tok! Ezek ut�n? Engem nem �rdekel, mit csin�lsz, nem �rdekel, kit szeretsz, de nem hagyhatom, hogy Sakura tov�bb �ljen! Ha �n is �lni akarok, akkor nem.

Karin ujjai �jra er�sen marholt�k a k�st, �s elsz�nt tekintettel megindult Sakura fel�. Sasuke h�siesen a l�ny �gya el� �llt, �s magabiztosan f�rk�szte ellenfel�t. Megtett volna b�rmit az�rt, hogy megmentse Sakur�t.
Karin felemelte a k�st, �s m�r �pp lend�lt volna a keze, mikor valaki h�tulr�l megragadta a csukl�j�t.

- Azt m�r nem! – suttogta az idegen a f�l�be. A l�ny �rezte, hogy ereiben megfagy a v�r. Lassan pillantott h�trafele, m�g v�g�l tekintete tal�lkozott egy fekete szemp�rral.

- Engedj el! – parancsolta a l�nynak, de a szor�t�s csak er�s�d�tt.

- Mi�rt tenn�m? – vigyorodott el. – Ha te nem �lhetsz addig, m�g Sakura �l, akkor �n sem �lhetek, am�g te �lsz! K�nny� m�sok �rz�seivel j�tszadozni. K�nny� valakit fogs�gban tartani! Igaza volt Sakur�nak, sokat kock�ztatn�k, ha ellened szeg�ln�k. Most viszont, nem f�lek a rizik�t�l. B�tran n�zek veled szemben, �s taposok �t rajtad �gy, ahogy te tetted velem – mondta halkan a l�ny f�l�be, �s a szor�t�st m�g er�sebbre vette. Karin kez�b�l kiesett a k�s. A l�ny �sszeszor�totta fogait, felemelte l�b�t, majd fogva tart�ja l�b�ra taposott, aki a hirtelen f�jdalom miatt elengedte �t.

- Ennyit err�l, Konan – jegyezte meg g�nyosan Karin, �s felvette a k�st. Ekkor kicsap�dott az ajt�, �s egy �r�lt Tsunade cs�rtetett be a szob�ba.

- Teszed le azt a k�st! – ord�totta, �s nekirontott a l�nynak. Karin a f�ld�n landolt, a test�n pedig a n�, aki pr�b�lta kicsavarni a kez�b�l a fegyvert, t�bb-kevesebb sikerrel. Konan borzadva figyelte a jelenetet, megmozdulni sem b�rt.

- Csin�lj m�r valamit, hozz seg�ts�get! – ki�ltotta oda neki Sasuke. A l�ny erre feleszm�lt, b�lintott �s elrohant. Tsunade v�gre ki�t�tte a k�st Karin kez�b�l, de a fegyver pont Sakura fel� kezdett rep�lni. Mindenki r�m�lten pillantott a l�ny fel�. A k�s egy pillanat alatt elv�gta a l�legeztet� g�p zsin�rj�t, ezzel megfosztva a l�nyt a leveg�t�l. A g�pek csipog�sa v�szesen lassult. Sasuke gondolkod�s n�lk�l levette a maszkot a l�ny sz�j�r�l, �s ajkait ajkaira tapasztotta. A l�ny mellkasa biztat�an elkezdett fel-le mozogni. A csipog�s gyorsult, majd hirtelen…
Sasuke d�bbenten nyitotta ki szemeit. Egy f�radt, szomor�, de csillog� smaragdz�ld szemp�r n�zett vissza r�.

- Sasuke – suttogta l�gyan a l�ny, �s elmosolyodott. A fi� m�g mindig d�bbenten meredt r�, megsz�lalni sem tudott. Tsunade arc�n �jra k�nnyek folytak v�gig, kezeit sz�ja el� kapta, �s boldogan pillantott l�ny�ra. Karin d�h�sen, �s egyben gy�l�lettel teli tekintettel n�zett ellens�g�re.

- Meg kellett volna halnod! M�r halottnak kellene lenned! – ord�totta, �s talpra pattant. Sakura lehunyta szemeit.

- M�gis �lek – mondta halkan, t�n�d� hangon. – Ez �rdekes. Teh�t… nem is �r�lsz nekem? – k�rdezte szemreh�ny�an, t�r�keny hangj�n. – Sok mindenre eml�kszem, ne agg�dj, Karin. Pontosan tudom, mi baja volt az aut�mnak. Meg akart�l �lni, �s amint l�tom, �rtes�lt�l r�la, hogy a terved nem siker�lt – pillantott az ablakp�rk�nyba f�r�dott k�sre.

- Ott van, fogj�k el! – ki�ltotta valaki hirtelen az ajt�b�l. Karin r�m�lten fordult meg, szemben�zve p�r k�rh�zi alkalmazottal, �s Konannal. Egy pillanat alatt kapcsolt. Odafutott az ablakp�rk�nyhoz, k�s�t kih�zta, �s a nyitott ablakon kiugrott. Nagy szerencs�j�re pont a f�ldszinten voltak. Az emberek m�r hi�ba rohantak oda az ablakhoz, m�r csak a l�ny t�volod� alakj�t l�thatt�k.