- Konan!

�desany�m – ha a kiab�l�s az lehet – szel�d hangja, most k�ny�rtelen�l has�tott az �lmomban.

K�bult, �l�halott �llapotban, g�piesen mozg� kezekkel ford�tottam magam fel� az �breszt��r�mat. Jesszus! H�t �ra. Mi az �rd�gnek kellett felkelteni?

- Konan! Nem sz�lok m�g egyszer!

Bele se kellett volna kezdened...

   Vettem egy hatalmas leveg�t majd, mint akit �gy�b�l l�ttek ki, �gy pattantam fel, s futottam a f�rd�szob�ba. Lehet, hogy akt�vnak t�ntem, de eszembe se jutott �t�lt�zni. Arra m�r nem vitt r� a l�lek, helyette be�rtem egy arcmos�ssal.

- Konan! – szeretem anyumat, de a h�zis�rk�nyok�rt nem rajongok. B�r �szint�n sz�lva, ez m�g mindig jobb, mint mikor apa kelt. Sz�rakozott egy ember. T�l sok v�gj�t�kot n�z, �s ennek k�sz�nhet�en nem egyszer vetette be a vizespoharas tr�kk�t ellenem, f�leg vas�rnaponk�nt, mikor semmi dolgom nincs. �m mivel ma – ha az eml�kezetem nem csal – szerda van.

   Bakker! Szerda…

Most m�r tudom, mi�rt kiab�l anya.

***

   Pontosan t�z �ra nulla-nulla perckor �rkeztem a villa el�. No, nem az �t volt ilyen hossz�, hanem a s�t�get�ssel ment el az id�.

Hazudn�k, ha azt mondan�m, hogy meglepett a z�rt ajt�. Sz�m�tottam r�; �k voltak azok, akik m�g tegnap este is k�pesek voltak figyelmeztetni Hidan s�tem�nyeir�l, s nem k�pesek reggel nyitott kapukkal v�rni. Nem lenn�k ilyen bossz�s, ha lenne n�lam kulcs. Tal�n szerencs�m van �s Itachi felkel a cseng�re, merthogy a t�bbiek a harmadik vil�gh�bor�t is v�gigaludn�k, az is holtbiztos.

   Addig nyomogattam a piros gombot, am�g meg nem jelent az ajt�ban a fiatalabb Uciha feje. Meg kell, mondjam ez a Sasuke ultra fura gyerek. Nincs vele semmi bajom, de olyan sz�tlan meg mag�ba z�rk�zott. R�n�zni sem mer az ember, nemhogy besz�lgetni vele. Persze semmi f�lnival�m nincs vele szemben, de akkor is. N�la h�tborzongat�bb ember m�g aligha l�ttam. Megl�tszik rajta, hogy Itachi �ccse, b�r �t legal�bb ismerem.

- Ne er�lk�dj! Egy a milli�hoz az es�lye annak, hogy ma m�g felkelnek.

   A magam r�sz�r�l viccesnek tal�ltam a megjegyz�s�t, s�t! M�g mosolyogtam is rajta, de az � arca rezzen�stelen maradt.

Kinyitotta az ajt�t, majd a kulcsot a kezembe nyomta.

- Felt�telezem: megint nincs n�lad a saj�tod. Meg�rte ennyi m�solatot k�sz�teni.

Hogy az a…! A kis szemtelen. M�zlija van velem. �r�lhet, hogy nem vagyok olyan forr�fej�, mint Pein, mert tuti nem �szn� meg egy egyszer� jobbegyenessel.

   A tov�bbiakban �gyet sem vetettem Sasuk�ra, helyette minden idegsz�lammal a kezeimben tartott s�tem�nyes t�lc�kra koncentr�ltam. H�lye vagyok, hogy megpr�b�ltam mind az �t�t egyszerre becipelni. Kicsit elsz�m�tottam magam. V�g�l apr�bb csetl�sekkel, botl�sokkal m�gis meg�rkezem a konyh�ba. Elrakt�rozva magamban a gy�zelmet, �nel�g�lt mosollyal az arcomon minden lepakoltam a konyhaasztalra, melyre –meg kell jegyeznem – r�f�rne egy t�r�lget�s, mert szabad szemmel l�tsz�dnak a piszkos maszatfoltok.

   Ahogy azt el�re sejtettem, a nagy cs�nd, ami a h�zat burkolta mag�ba bebizony�totta az �ll�t�som igaz�t, miszerint Sasuk�n k�v�l aligha van m�s is �bren.

Nos, akkor azt hiszem itt az ideje felkelteni a band�t, s ezt a legjobb, ha Peinnel kezdem.

Settenked� mozdulatokkal osontam a l�pcs�n. Igyekeztem �vatos lenni, nehogy megnyikorduljanak alattam a fal�cek. B�r er�sen k�tlem, hogy b�rmilyen nem� neszre felkeln�nek. Az�rt, nem �rt az el�vigy�zatoss�g.

Az els� emeleten meg is �lltam, nem mentem tov�bb. A folyos� legv�g�ig ballagtam majd meg�lltam kedvesem szob�ja el�tt. Csod�k csod�j�ra annak ajtaja nyitott karokkal v�rta vend�geit. Hm… Peinre egy�ltal�n nem jellemz� az eff�le figyelmetlens�g. A gy�vas�g, hogy tal�n f�l z�rt ajt�k m�g�tt aludni egyenesen nevets�ges t�ny. Pein minden csak nem gy�va…

    Egy v�llr�nd�t�ssal lez�rtnak tekintettem a dolgot. B�ven r��rek k�s�bb k�rd�re vonni, most az a legfontosabb, hogy a karjai k�z� b�jva vegyem r� a kel�sre.

Izgatott remeg�s sprintelt v�gig a gerincemen. A gondolat, hogy ma reggel mikor fel kell, majd engem l�t meg el�sz�r, teljesen l�zba hozott. Sz�gyen�rzet suhan �t rajtam. Teljes m�rt�kben �gy viselkedem, mint egy szerelmetes fruska, aki el�sz�r l�p be szeret�je h�l�szob�j�ba. Idi�ta hasonlat, de ebben a percben legink�bb ez t�kr�zi az �rz�seimet. Noha se fruska, se szeret� nem vagyok, �s nem el�sz�r l�pek be abba a bizonyos szob�ba. Magam se �rtettem mit vacakolok ennyit. Valahogy olyan boldog voltam…

Ekkor m�g t�nyleg minden olyan csod�snak t�nt.

   Megel�gelve a t�tlens�get, felv�ve legszebb mosolyomat, szinte vill�mgyorsan t�rtam ki az ajt�t. Nem �llt sz�nd�komban sz�vbajt hozni Peinre.

   A leveg� beszorult a t�d�mbe. A j�kedvem �gy p�rolgott el, mintha soha nem is l�togatta volna meg sz�vemet �s helyette egy m�sik �rz�s k�rny�kezett meg. Elkesered�s, hitetlens�g, sz�nni nem akar� f�jdalom �s a mindezek fel� kereked� harag.

Remegtem ak�r egy ny�rfalev�l a zabol�zatlan viharban. Eszeveszett pislog�sba kezdtem, mintha csak azt rem�ln�m, hogy csup�n k�pzeletem katasztrof�lis t�ved�se. Hang, egy sz�ll se hagyta el torkom, de nem is csod�lkozom. Leveg�h�z sem jutottam, nemhogy besz�dre ny�lt volna a sz�m.

   A hatalmas, feh�r paplanos francia�gyban, melyben m�skor �n �s sz�vszerelmem mulatjuk az id�t, vagy �ppen csak egym�s karjaiban figyelj�k a m�sik nyugodt l�legzetv�teleit, ez�ttal m�s is helyet kapott. Pein arc�t nem takarta a takar�. Von�sai nyugodtak voltak, mint mindig mikor aludt. Semmi jel�t nem tudtam leolvasni b�ntudatnak. Volt k�pe nyugodtan szuny�k�lni egy m�sik n�vel. Ugyanis szemem el�l azt sem maradt rejt�ly, hogy a feh�r �gynem� alatt, v�kony, val�sz�n�leg igencsak telt idom� – sz�momra mindenf�lek�ppen – kurva tekeredik r� arra a gazemberre.

   Gy�keret eresztett l�bakkal, t�bolyult elm�vel, elveszett emberk�nt szobroztam az �gy el�tt.

A n� feje kikandik�lt a huzat al�l, ezzel felt�rva nekem fura, r�zsasz�n hajsz�lait.

   Ez m�r t�nyleg t�bb a sokn�l! Ennyire vonz�dik a sz�nes haj� ribancokhoz? Az eny�m k�k, ez� itt r�zsasz�n! Milyen lesz a k�vetkez�?! Net�n piros, azt�n lila, majd moha z�ld?  A harag m�rgezett k�gy�k�nt k�szott egyre feljebb a gyomromba, eg�szen a nyel�cs�vemig, s mikor az ismeretlen apr�, alig l�that�, bizalmas mozdulatokkal m�g k�zelebb f�r�dott Peinhez, valami megt�rt bennem.

    A keserg�s felsz�nre t�rt. Magam is meglep�dtem a bel�lem felt�r� �llatias hang hallat�n. De h�t mit tudtam volna tenni? Abban a pillanatban nem �reztem m�r semmi, kiv�ve azt az irdatlanul nagy megvet�st azir�nt a n� ir�nt, aki elvette t�lem a legfontosabbat.

A hossz� lobbonc�n�l fogva r�ntottam ki az �gyb�l.  Majd �t�ttem �s �t�ttem… ahol �rtem.

V�r�s k�d telepedett az agyamra. Nem �rdekelt a ribanc k�ts�gbeesett sik�t�sa, s�t! Amikor Pein nev�t vette ajk�ra csak r�tett egy lap�ttal. Hajsz�lai v�gt�k az ujjaim. K�bult lehetett, szinte m�g alig �bredt fel. Legink�bb az arc�t pofoztam, s a h�t�t csapkodtam. Egyre jobban �gy �reztem, mintha hiszt�rikus liba m�dj�ra verekedn�k, ami l�ssuk be, egy�ltal�n nem vall r�m.

    Hirtelen �rt a tasz�t�s melyet a kulcscsontomra m�rt, enyhe �t�s okozott. B�rmennyire is gyenge volt, azt siker�lt el�rnie, hogy elengedjem a kezeim k�zt verg�d� �ldozatot.

T�gra ny�lt, k�nnye szemekkel, csitul� hevess�ggel vettem tudom�sul az el�ttem lezajl� jelenetet. Aki megakad�lyozott val�sz�n�leg Pein volt. Mi t�bb, ebben biztos vagyok.

    N�ztem, ahogy lehajol a szerencs�tlen n��rt, majd lassan a karjaiba emeli, mik�zben a szerencs�tlen ribancot m�g mindig r�zta a hiszt�rikus zokog�s. Ismeretlen �r�m sz�llta meg a gondolataimat. Mennyire sz�nalmas volt l�tni! Azt�n, mint akit fejbe vertek �gy cs�sztam le a fal t�v�be…

Pein eg�szen k�zel h�zta mag�hoz, ringatta a karjaiban, megnyugtat� szavakat sutyorgott a f�l�be, simogatta a h�t�t. R�m viszont r�m sem n�zett.

Szenvedtem. Szenvedtem �s nem �rettem semmit. Mit m�vel? Mi�rt csin�lja? Pedig azt hittem ismerem! Azt hittem soha nem lenne k�pes ilyesmire… de most m�gis. A saj�t szememmel l�tok mindent.

    Lassan emelte fel a fej�t, �s hihetetlen�l d�h�s tekintet�vel kellett szemben�znem.

- Mit m�velt�l, Konan?

Pillanatok alatt talpra ugrottam. Tehetetlen�l t�togtam, ak�r egy hal. Vis�tani t�madt kedvem, ahogy a d�h, ami szem�ben �gett, �tv�ltott valami eg�szen m�sra. F�lt�sre �s csal�dotts�gra. Hab�r nem nagyon hiszek abban, hogy b�rki k�pes lenne az emberek szem�b�l olvasni, most valahogy m�gis egy�rtelm�en ki tudtam venni bel�le Pein �rzelmet.

   �jra r�juk n�ztem, b�r nem is tudom mi�rt tettem, hisz a l�tv�ny szinte fizikai f�jdalmat okozott. Majd megint fejbe vert egy gondolat, egy t�ny.

Ugyan Pein fels�test�t nem takarta semmi, de a fekete selyem pizsamanadr�gja ott �rv�lkodott rajta. A n�r�l nem is besz�lve. A bolondos kin�zet�, medvemint�kkal ell�tott h�l�ing valahogy nem illett a k�pbe.
   Kusza �rz�seim csitulni l�tszottak, s sz�nre l�pett az ijedts�g.
Mi folyik itt?

M�g miel�tt nagyobb meggondolatlans�got csin�lhattam volna valaki h�tulr�l lefogott.

- Nyugodj le Konan! Hallod? – Itachinak sem kellett k�tszer mondania. Elengedett �n pedig magatehetetlen�l hagytam, hogy l�baim feladva magukat, �sszeroskadnak alattam. A vil�g legnagyobb szerencs�tlenj�nek �rzem magam itt, a hideg parkett�n �lve.

- Ki ez a l�ny? – Megpr�b�ltam hat�rozott lenni, de valahogy nem siker�lt. Rettegtem a v�laszt�l. Hisz azt hiszem, �n magam is tudom a v�laszt.

- � a h�gom!

Mindig eml�kezni fogok szerelmem f�jdalmas tekintet�re �s Sakura Haruno keserves s�r�s�ra.

Sasuke

Bosszankodva hagytam ott a reggelim meg nem evett darabk�it. Noha �hes gyomrom vis�tva k�v�nta mag�nak az utols� falat szendvicset, de a kapucseng� sokadszorra is felhangz� zaja elvette minden �tv�gyam. Hogy ebben a h�zban egy nyugodt reggele sem lehet az embernek!

Miut�n beengedtem a t�relmetlen Konant, eltakar�tottam a piszkos t�ny�rt �s a szob�mba igyekeztem a cuccaim�rt. Tal�n a harmadik l�pcs�fokon �lltam, amikor el�g szokatlan hangok �t�tt�k meg a f�lem.
   Egy k�ts�gbeesett sik�t�s, �s mintha vereked�s hangja sz�r�d�tt volna ki Pein szob�j�b�l. K�v�ncsis�gom ugyan elviselhet� volt, de m�giscsak elindultam a hang forr�sa fel�. A dulakod�s keltette zajok nem csak engem �rdekeltek. Sorra ny�ltak ki a foly�s�n l�v� ajt�k. Melyek m�g�l �lmos �s �rtetlen fejek kandik�ltak ki. B�ty�m nem hazudtolta meg mag�t. � volt az els�, aki mag�hoz t�rt �s haverja felkeres�s�re indult. Ahogy elhaladt mellettem, �rtetlen�l r�m n�zett, mire csup�n egy v�llr�nd�t�ssal v�laszoltam. M�r nem is igaz�n foglalkoztatott a dolog.
   �mde m�gis meglep�dtem az el�m t�rul� k�pen.

Ugyanis amikor elhaladtam a probl�m�s ajt� el�tt, egy igencsak furcsa jelenet volt kibontakoz�ban. A tegnap l�tott r�zsasz�n haj� l�ny, - ha az eml�kezetem nem csal, Pein h�ga – b�mb�lve �lt a b�tyja �l�ben, mik�zben Itachi a remeg� Konant nyugtatta.
   Nem kellett sok �sz ahhoz, hogy r�j�jjek mi is, folyhatott le odabent t�z perccel ezel�tt.

Otthagyva a szerencs�tlen band�t, visszavonultam a szob�mba. �szint�n sz�lva hidegen hagy a dr�ma t�bbi felvon�sa. Csak annak az ismeretlen l�nynak ne l�ttam volna retteg�, z�ld szemeit…

   Legnagyobb bossz�s�gomra beletelt j� n�h�ny percbe mire megtal�ltam a kott�imat. M�skor oly ped�ns �s tiszta szob�mon ez�ttal eluralkodott a rendetlens�g, �gy nem is csoda, hogy t�bb mint f�l �r�ba telt mire r�juk akadtam.
Lerohantam a l�pcs�n. Kis h�j�n feld�ntve az �lmos, sz�ke idi�t�t.

- Bazdmeg, Sasuke.
Csod�lkoztam is volna, ha sz� n�lk�l hagyja.
A konyh�ba �rve az �j l�nyt tal�ltam. Egyed�lt �lt a hatalmas asztaln�l, pizsam�ban �s szendvicset majszolva. Valahogy nem tudtam elk�pzelni, hogy ez a csaj Pein h�ga.
L�tv�nyosan �sszerezzent, amikor kinyitottam az ajt�t. Milyen kis ijed�s…
- J� reggelt.

Hi�ba lep�dtem meg, nem v�laszoltam, csup�n r�v�gtam az ajt�t. Nem tudott meghatni remeg� hangj�val. M�gis. N�h�ny �r�val k�s�bb is eml�keztem a reggeli jelenetre, ami felett�bb ideges�tett. Vagy az is meglehet, hogy maga a csaj jelenl�te elviselhetetlen sz�momra.

S�g� 1 hozz�sz�l�s

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s

1

2012.08.04. 15:26 MAk��� Szia lehet hogy m�r nem foglalkozol az oldalal de ha nem nagy baj akkor megk�rhetlke hogy folytatod?? Am minden fanfictont el  olvastam �s nagyon j�k csak �gy tov�bb :))