Sasuke

Sajnos k�nytelen vagyok bevetni a zsarol�st, ha nem akarom, hogy szit�v� l�jenek. B�r az eddigi harc alapj�n �gy hiszem, nem kifejezetten az �let�nkre t�rnek, hisz akkor k�nnyed�n v�gezhetn�nek vel�nk. Az a sz�rke haj� figura bizony�ra sejti, hogy tudunk valamit a k�r�l…

- Br�v�… �r�l�k, hogy direkt nem �lettelek meg titeket… �gy felt�rult a titok – jelenik meg Kabuto a katon�k k�z�tt. - Nem igaz, Neji-kun? – sz�l h�tra a v�lla f�l�tt, mire megjelenik az a szem�t seggfej is. �s m�g�tte…

- Sakura! Itachi! – ord�t Naruto, nekem pedig a f�ldbe gy�kerezik a l�bam. �gy �rzem magam, mint egy lass�tott felv�tel, ahogy fel�j�k fordulok �s megl�tom �ket. Egym�s mellett �llnak, �s �n hirtelen azt sem tudom eld�nteni, melyik�kre n�zzek el�sz�r. Az, hogy egy�tt vannak, csak azt jelentheti, hogy Sakura tud mindenr�l… Valami esztelen rem�ny m�g mindig �lt bennem, hogy h�tha el tudom int�zni az �gyet, an�lk�l, hogy megtudn�, de mind hi�ba. K�nnyek gy�lnek a szemembe, amiket er�nek erej�vel kell visszaszor�tanom, hogy ki ne csorduljanak. Nem merek Sakura szem�be n�zni, ez�rt Itachira pillantok. M�g jobban �sszeszorul a torkom a l�tv�ny�t�l: z�z�d�sok bor�tj�k �s rettent�en lesov�nyodott. L�tom a szem�ben a megpr�b�ltat�sok f�jdalmait, valamint az �r�m�t, amit �n is �rzek, hogy viszontl�thatjuk egym�st v�gre. Azt�n v�g�l musz�j Sakur�ra is r�n�znem, mert nem b�rom tov�bb. A szem�be n�zek, hogy l�ssam, m�gis mit gondolhat, hogy �rezhet, de egy apr�, hamis mosoly ut�n elfordul t�lem. �gy �rzem magam, mint akit arcon csaptak. Tudom, hogy meg�rdemlem az elutas�t�s�t �s bizalmatlans�g�t, de akkor is f�j. Rem�nytelen�l eln�zem ezt a k�t embert a sok �r �s ellens�g k�z�tt, mik�zben m�g mindig nekiszegezem a pisztolyt a La muerte de la Ros�nak, �s akaratom ellen�re is kicsordul egy k�nnycsepp a szememb�l, ami�rt arra lettem k�nyszer�tve, hogy v�lasszak k�z�tt�k, �s most tal�n elvesz�tem mindkett�t…

- Sasuke! – ki�ltja Itachi, majd elfeledkezve a katon�kr�l pr�b�l hozz�m futni, de csak annyit �r el, hogy a mellette �ll� nagydarab f�rfi visszar�ntja �s hasba �kl�zi, amit�l a t�rd�re zuhan.

- Nii-san! – hallom a saj�t hangom, mire Kabuto felnevet.

- Milyen �des jelenet, ugye, Neji-kun? – mosolyodik el, legsz�vesebben h�nyn�k t�le.

- Hagyj�tok b�k�n Itachit, k�l�nben sz�tl�v�m a La muerte de la Ros�t! – emelem feljebb a hangom, majd demonstr�l�s k�pen kibiztos�tom a pisztolyt. Egy rossz mozdulat �s a k�nek annyi.

- C�h… - mordul egyet Neji a patthelyzet miatt. De nem sok�ig �llunk n�ma csendben ellens�gesen b�mulva egym�st, ugyanis �j szerepl� �rkezik a helysz�nre…

- Ugyan, ugyan, csak ne olyan hevesen, Sasuke-kun – l�p be Neji �s Kabuto k�z�tt a legundor�t�bb alak, akit �letemben l�ttam. H�feh�r b�re, s�rga k�gy�szeme, hossz� fekete haja f�lelmetes aur�t von k�r�. Ez a sziszeg� hang… Orochimaru!

- Orochimaru-sama, megtisztel� a jelenl�te – h�zelkedik Kabuto, mire a f�rfi kiny�jtva meglep�en hossz� nyelv�t megnyalja ajkait.

- Csak nem gondolod, hogy kihagyn�k egy ilyen �rdekes alkalmat? – vigyorog, a katon�kon is l�tom, hogy megh�l a v�r az ereikben ett�l az embert�l… m�r ha az. – Van egy aj�nlatom a sz�motokra. K�ss�nk cser�t. A k��rt cser�be megkapj�tok a l�nyt �s az Uchih�t – csillan ravaszul a szeme, �n pedig �sszeh�zom a szem�ld�k�m.

- Ha azt tervezn�d, hogy ut�na �gyis meg�lsz minket, nem �rt, ha figyelmeztetlek: nem tudhatod, hogy ez most t�nyleg a val�di k�-e. Egyed�l mi ismerj�k a La muerte de la Rosa val�di rejtekhely�t… nem �lhetsz meg minket! – mondom neki, nem is tudom, hogy tudok ilyen logikusan, higgadtan besz�lni most, de mindenesetre siker�l.

- Ejnye, csak nem gondolod, hogy ilyen tisztess�gtelen vagyok? – nevet fel a k�gy�, de tov�bbra is ugyanolyan visszatasz�t�.  

Egy pillanatnyi gondolkod�s ut�n megsz�lalok.

- Rendben van – k�zl�m fagyosan, mire Sakura most el�sz�r fel�m kapja a tekintet�t, szem�b�l hitetlenked�s �s d�h szikr�zik.

- Ezt nem teheted! Azzal a k�vel az ir�ny�t�sa al� vonhat mindent, az �let�nk nem �r ennyit! – ord�t szinte megsz�llottan, k�ny�r�gve.

- Nincs m�s v�laszt�sunk – ford�tom el az arcom. A k�vet �gy is �gy is ki tudj�k k�nyszer�teni bel�l�nk… ha legal�bb egy�tt lesz�nk mindannyian, akkor tal�n t�bbet tehet�nk, hogy visszaszerezz�k…

Vissza akarom kapni �ket… �s Orochimaru j�l tudja ezt.

- �r�l�k, hogy okos vagy, Sasuke-kun – csillan fel annak a k�gy�nak a szeme. – K�r lenne meg�lni t�ged, �rt�kes seg�ts�g vagy… M�skor is dolgozhatn�l nekem – nyalja meg �jra ajkait, amit�l l�db�rzik a h�tam.

- Kiz�rt.

- Na, majd megl�tjuk – d�nti meg kicsit a fej�t, mik�zben m�ricsk�l, s k�zben elkapom Kabuto �s Neji kiss� irigyked� pillant�s�t, amit�l csak m�g rosszabbul �rzem magam. – De mire v�runk m�g? Hozz�tok a foglyokat! – csettint egyet, mire a p�paszemes �s a Hyuuga el�revezeti Sakur�t �s Itachit. Akaratlanul is nagyot dobban a sz�vem. Mindj�rt itt lesznek!

- El�sz�r k�ldd ide egyik�ket, azt�n egyszerre cser�l�nk! – mondom, mivel sz�ks�gem van biztos�t�kra.

- Rendben van. Melyik�ket szeretn�d el�bb? – szegezi nekem a k�rd�st, mire kiver a ver�t�k. Ism�t v�laszt�sra k�nyszer�tenek…

Alapb�l Sakur�t mondan�m, hiszen � a sebezhet�bb, de… Itachi borzaszt� �llapotban van, neki jelenleg nagyobb sz�ks�ge van a t�mogat�sra, �gy is l�tom, hogy alig �ll a l�b�n! Sakura er�s �s okos l�ny… b�znom kell a legjobbakban…

- El�sz�r Itachit! – hangzik v�g�l a d�nt�sem, mire l�tnom kell, ahogy Sakura arc�b�l mintha az �let t�nne el, olyan, mint aki megsemmis�l, �gy m�r b�nom kiss�, hogy ezt mondtam. De most m�r mindegy.

- Engedj�tek el az Uchih�t! – parancsolja Orochimaru, mire lend�tnek egyet a b�ty�mon, hogy majdnem hasra v�g�dik, de azt�n siker�l visszaszerezni az egyens�ly�t �s amilyen gyorsan csak tud, odabotork�l hozz�m.

- Nii-san! – z�rom a karomba b�ty�m, �s szinte megszakad a sz�vem, mikor �rzem, mennyire sov�ny. De legal�bb itt van!

- Kis�cs�m… hi�nyozt�l – s�gja nekem gyenge hangj�n, �s �rzem, hogy egy forr� k�nnycsepp folyik v�gig a nyakamon. Gyeng�den eltolom magamt�l �s Narut��kra b�zom. Most j�n a neheze.

Sakur�ra emelem a tekintetem, aki m�r nem t�nik olyan szomor�nak, �gy l�tom, valamit forgat a fej�ben. Csak semmi meggondolatlans�got! – ki�ltan�m legsz�vesebben, de van egy olyan �rz�sem, hogy �gysem hallgatna r�m. Megint tehetetlens�get �rzek plusz m�g most kis szorong�st is, ami teljesen idegt�p� ebben a v�rakoz�sban. Csak rem�nykedhetek, �s ez kik�sz�t. �s mi lesz vel�nk a csere ut�n? Csak a J�isten tudja…

Sakura

Mikor Sasuke Itachit v�lasztja, �gy �rzem magam, mintha egy k�s j�rn� �t a sz�vem. M�r alig b�rom visszatartani a k�nnyeimet �s �rzem, ahogy a b�nat er�t vesz rajtam. Alapvet�en meg�rtem, mi�rt a b�tyj�t v�lasztotta. M�r csak alapb�l, fizikai okokb�l is �t c�lszer� �s nem csod�lkozn�k, ha Sasuke ilyen hideg logikai �ton v�lasztotta volna… legal�bbis szeretn�m ezt hinni…

De h�t eddig is mindig � volt a legfontosabb, �pp most lenne ez m�sk�pp?

Ahogy �ssze�lelkeznek nem tudok r� tov�bb haragudni. M�r t�bb mint egy h�napja nem l�tt�k egym�st �s Sasuke m�g k�nyszer�tve is volt, hogy el�ruljon minket. �n �lvezhettem az �lel�seit, a test�nek melegs�g�t, �t pedig hossz� ideje most z�rhatja el�sz�r a karj�ba. F�j m�g… de meg�rtem.

Egy terv kezd k�rvonalaz�dni az elm�mben. Kock�zatos �s tal�n nem is siker�l… de nem tehetek m�st. J�l tette Sasuke, hogy engem hagyott h�tra… Itachi erre nem lenne k�pes.

- Ha a csal�di �jraegyes�l�snek v�ge, tal�n folytathatn�nk – sz�l k�zbe Neji, akinek valami�rt abszol�t kelletlen k�pe van. Mindj�rt itt az id�.

- Akkor Sasuke-kun, Neji-kun, l�pjetek el�re! – utas�tja Orochimaru, akit�l bors�zik a h�tam, mire Neji megfogja a karomat, majd egy�tt elindulunk Sasuke fel�, akivel f�l �ton �sszetal�lkozunk. � er�sen markolja a k�vet, a fegyvert tov�bbra is annak szegezve, de k�zben le nem veszi a szem�t r�lam. Az aggodalom, ami a szem�ben �l, p�rt var�zsol az arcomra, ami kiss� nevets�ges ebben a helyzetben, de valamennyire visszaadja a rem�nyemet �s er�t ad ahhoz, amit tennem kell.

�rzem, hogy Neji szor�t�sa a karomon gyeng�l.

- H�romra. Sakura, sz�molj! – utas�t Neji, �n pedig gyorsan elfojtok egy mosolyt, ami�rt megk�nny�ti a dolgom.

- Egy… - mondom, mire Sasuke eltartja a fegyvert. – Kett�… - folytatom, �s �rzem a fesz�lts�get, Neji szor�t�sa m�g ink�bb enyh�l. – H���rom! – ki�ltom, mire Sasuke el�reny�jtja a k�vet, Neji elengedi a karom, de mire b�rmelyik�k is feleszm�lhetne, a k� m�r a kezemben van. Ez az, siker�lt! Gyorsan Sasuke mell� szaladok, kikapom a kez�b�l a fegyvert, �s most �n szegezem a pisztoly cs�v�t a La muerte de la Ros�nak.

- Ribanc! – sziszegi Neji, mire �n megengedek magamnak egy diadalmas mosolyt.

- Sz�p volt, Sakura-chan! – ki�lt Naruto, aki Hinat�val �s Itachival egy�tt az�ta m�r mellett�nk �ll.

- Az a baj, hogy mindig is lebecs�lt�l! – emelem fel a fejem, mire Neji arc�n m�rges fintor jelenik meg, Orochimaru pedig �rdekl�dve d�nti meg a fej�t.

- Neji-kun, a jelent�sedben nem is szerepelt ez a l�zad� hajlam – dorg�lja meg a Hyuug�t, azt�n v�gigmustr�l Sasuk�val egy�tt. – Sosem gondoltam volna, hogy ilyen �rdekes p�ros fog sz�letni a k�ldet�s alatt… Hagyjuk ezt az ellens�gesked�st! Dolgozzunk egy�tt! Minden hatalom a mi�nk lehetne! Sakura-chan, megv�dhetn�l mindent, amit szeretsz! Sasuke-kun, visszaszerezhetn�d a csal�dod becs�let�t! Egy�tt ir�ny�thatn�nk az �j vil�got, ami csak nek�nk engedelmeskedne! – mondja h�zelg� hangon, m�gis megragadja a fant�zi�mat egy kiss�. Ekkora hatalommal val�ban minden k�nnyebb lenne… sok mindent megv�dhetn�k. De azt�n eszembe jut, mikor Sasuke h�t�n beforradt a seb, �s hogy m�r annyi var�zslatt�l, vagy ak�rmi volt is az, mennyire megijedtem… �s azt�n r�n�zek erre a k�gy�ra, �s a ravasz szemp�r v�gleg meggy�z arr�l, hogy sose akarjak egy ilyen f�reggel egy�tt dolgozni. Oldalra pillantok Sasuk�ra, akit viszont szemmel l�that�an sokkal jobban elgondolkodtatott Orochimaru aj�nlata. A szem�b�l gy�l�let csap ki, az a gy�l�let, amit mindig is �reztem benne, �s l�tom, hogy komolyan fontol�ra veszi az elhangzottakat.

- Sasuke… ne hallgass r�, kis�cs�m. Azzal v�ded meg a csal�dunk becs�let�t, ha lesz�molsz ezzel az alakkal – sz�lal meg mell�le Itachi, Sasuke pedig megint �gy n�z r�, mint mikor el�sz�r pillantotta meg.

- Igaza van, Sasuke – er�s�tem meg, mik�zben k�zelebb b�jok hozz�, mire v�gre �gy n�z ki, mint aki fel�bredt, azt�n f�loldalas mosolyra h�zza a sz�j�t.

- Nem kell r� eml�keztetni, hogy mit jelent a b�szkes�g – h�zza fel az orr�t, de m�g mindig nevetve mondja, amit�l nekem is, Itachinak is felfel� g�rb�l az ajkunk.

- L�tom, az�rt valamiben sosem v�ltozol – jegyzi meg vigyorogva a b�tyja.

- C�h… m�g sz�p – vigyorodik el � is egy pillanatra, majd mindh�rman Orochimarura emelj�k a tekintet�nket, akinek viszont elkomorul az arca.

- Milyen k�r… micsoda vesztes�g – hajtja le a fej�t egy pillanatra. – Pedig ak�r m�g az ut�dom is lehett�l volna, Sasuke-kun – mondja, mire f�k�nt Kabuto f�lt�keny pillant�st vet az eml�tettre. – De �gy l�tszik, nincs mit tenni…

- V�rj! M�r mondtam, nem tudhatod, ez az igazi k�-e! – szor�t a h�ta m�g� v�d�n Sasuke, �n pedig remeg� k�zzel tartom a pisztolyt.

- Tal�n… de ha a szemed l�tt�ra �l�m meg a b�ty�dat �s a bar�tn�det - aki�rt szint�n k�r, de ez van - akkor tal�n… megv�ltozik a v�lem�nyed – fenyeget meg minket, nekem pedig a gondolatra is megh�l a v�r az ereimben. Sokszor voltam m�r hal�l k�zelben… de csak most �rzem igaz�n jeges lehelet�t. Nem akarok meghalni!

- Azt nem teheted – sziszegi Sasuke, tudja, hogy sarokba vagyunk szor�tva. Hacsak…

Nyelek egyet �s el� ugrok.

- Most minden kider�l! – ki�ltom, �s magam el� szegezem a k�vet. Orochimaru szem�ben l�tom a k�ts�gbeesett felismer�st, de m�r k�s�, nem akad�lyozhat meg! – La muerte de la Rosa, �bredj! – ki�ltom az els� dolgot, ami eszembe jut �s v�rom, hogy engedelmeskedjen az ellens�g…

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s