Amikor fel�bredtem m�snap reggel, csak egy kis pap�r v�rt az �jjeliszekr�nyemen. Mosolyogva olvastam el, hogy mit �rt nekem Sasuke.
„H�tf�n ezt ism�telj�k meg. M�g besz�lj�nk a h�tv�g�n! Sasuke.”
Jaj, ez nagyon �des volt t�le. Pr�b�ltam leplezni a levakarhatatlan vigyoromat, mik�zben bementem a f�rd�mbe lezuhanyozni, fogat mosni �s rendbe tenni magamat. Felkaptam egy p�l�t �s egy farmert, majd lementem a konyh�ba reggelit k�sz�teni magamnak. Apa �pp a konyhapult mellett �llva k�v�zgatott, amikor le�rtem.
- J� reggelt, apu – mosolyogtam r�, majd elkezdtem csin�lni a reggelimet.
- Neked is. Any�d mondta, hogy elengedett tegnap este bulizni – mondta, mire csak b�lintottam. – Rem�lem, hogy az�rt vigy�zt�l magadra �s nem keveredt�l semmi balh�ba, amit majd nekem kell eltakar�ttatnom.
- Dehogyis – r�ztam meg a fejemet, majd le�ltem a konyhaasztalhoz. – Am�gy mikorra is k�sz�ljek el a pakol�ssal?
- Kedd este k�lt�z�nk – gondolkodott el. – Sz�val a te d�nt�sed, a gar�zsban vannak a dobozok, a pinc�ben meg a b�r�nd�k.
- Tudom, tudom.
- Bemegyek a v�rosba, valamit m�g el kell int�znem.
- Minamihoz m�sz? – k�rdeztem r�.
- Oda is – mosolygott, majd felkapta a kab�tj�t �s elment.
A vas�rnapom nagyj�b�l a k�nyvespolcom, a ruh�sszekr�nyem �s a kom�djaim nagy r�sz�nek ki�r�t�s�vel telt. Amikor d�lut�n n�gykor szinte mindennel k�szen voltunk any�val, � k�z�lte, hogy lemegy f�zni �s olvasni valami k�nyvet, �gy egyed�l hagyott. Csevegtem egyet Temarival telefonon az este folyam�n, azt�n kicsivel k�s�bb Sasuke is felh�vott. Legal�bb m�sf�l �r�n kereszt�l besz�lgett�nk…
M�snap reggel…
A szok�sos id�pontban keltem, sminkeltem, fel�lt�ztem, �sszeszedtem a tank�nyveimet, reggeliztem �s kimentem a kocsimhoz. Ekkor ott �llt a k�sz�b�n Sasuke, �pp cs�ngetni szeretett volna, amikor kinyitottam az ajt�t. Hirtelen nem tudtam, hogy mit gondoljak.
- Micsoda id�z�t�s – mosolygott r�m, majd �t�lelt.
- Igen, ebben mindig is j� voltam. Mi j�ratban vagy erre?
- T�ged kerestelek.
- H�t… megtal�lt�l!
- Gyere, elviszlek suliba, �gy is besz�lni szeretn�k veled – invit�lt.
- Ok� – dadogtam, majd be�ltem az any�s�l�sre.
P�r percig, am�g elindultunk a suliba, csak �lt�nk egym�s mellett, n�ha a m�sikra pillantottunk a visszapillant�ban, azt�n �jra csak az utat figyelt�k.
- Ne haragudj, csak ugye a szombat est�nkr�l szerettem volna besz�lni. Sajn�lom, ha �gy �rzed, hogy r�d m�sztam, nem volt sz�nd�kos. Csak r�szeg voltam – hadarta.
- M�r megfigyeltem, hogy amikor a kocsidban vagyunk �s zavarban vagy, mert a t�ma olyan, akkor mindig ilyen sokat besz�lsz – nevettem ki.
- Egy�ltal�n nem vicces, hogy ilyen sim�n k�pes vagy engem zavarba hozni!
- Nekem tetszik a helyzet – kacsintottam r�. – Egy�bk�nt nem tartozol bocs�natk�r�ssel. Mindketten akartuk �s �lvezt�k is. Vagyis �n �lveztem, de ahogy l�ttam rajtad, te is.
- Igen, nagyon is – b�logatott.
- De mi a k�rd�sed?
- Nem tudom, hogy szeretn�k e egyel�re kapcsolatot. De t�ged mindenk�ppen szeretn�lek.
- Ez �des, de biztos megs�rt�dn�k, ha nem most l�ptem volna ki egy el�z�b�l. Mit csin�ljunk?
- Egyezz�nk meg egy pr�baid�ben?
- Tetszik, de nekem m�g id� kell…
- Persze, persze, ez egy�rtelm� – mondta. Ek�zben meg�rkezt�nk a suli parkol�j�ba �s �pp s�t�ltunk a bej�rati ajt� fel�.
- Akkor ma este �tj�ssz? – jutott eszembe, m�r a foly�s�n s�t�lgatva.
- Kb mikor alszanak el a sz�leid?
- Tizenegy �ra? – gondolkodtam el.
- Ok�.
- A h�ts� ajt� mindig nyitva van – mondtam. – Csak legy�l nagyon halk �s figyelj.
- Nem el�sz�r l�gok be egy l�nyhoz.
- � – vigyorogtam.

A napom a suliban hamar eltelt, most csak Temarival voltunk kaj�lni a szok�sos �tterm�nkben. Ugyan�gy volt minden, mint a szok�sos h�tf�k�n, kiv�ve, hogy f�ltizenegy volt �s Sasuk�t v�rtam. Apa m�g besz�lt egy „j� �jt”-et k�v�nni, majd �k is lefek�dtek aludni. El sem hiszem, hogy holnap elk�lt�z�k innen �s lesz egy b�ty�m, meg egy mostohaany�m. Nem, mintha nem �r�ln�k ennek, de ismerv�n any�mat, tutira ki lesz bukva. Sosem szerette a mag�nyt, nagyon t�rsas�gf�gg�. Nagyot s�hajtottam, amikor negyed �ra gondolkoz�s ut�n siker�lt arra jutnom, hogy a helyzet tal�n bonyolultabb lesz ezen t�l, mint volt. Az �r�asztalom f�l�tt n�zegettem a holnapi tananyagot, amikor halkan besettenkedett Sasuke a szob�mba.
- J� est�t a kish�lgynek – vigyorgott sz�lesen, gyorsan fel�lltam �s el� l�ptem.
- �r�l�k, hogy siker�lt besz�kn�d – �leltem meg. Egy kis puszit nyomott a fejem b�bj�ra, majd felemelte az �llamat �s megcs�kolt.
- Nagyon neh�z t�rt�ztetni magamat a suliban – s�hajtott, majd le�lt�nk az �gyra, egym�ssal szembe.
- Jaj, ez a duma…
- Nem vicc. Zavar, hogy csak ennyi lehet k�zt�nk, m�g csak nem is j�runk, pedig m�r lefek�dt�nk – magyar�zta.
- Szeretn�l a bar�tom lenni? – lep�dtem meg.
- Ebben mi az �j neked?
- Azt hittem, hogy…
- Csak kihaszn�ln�lak? – vigyorgott.
- Nem, az az elej�n evidens volt – mondtam. – Azt hittem, hogy nem szeretn�l bar�tn�t, olyannak t�nsz, �gy els� l�t�sra. A v�lem�nyem pedig ugye eddig nem is v�ltozott, de most meglept�l. – S�hajtottam.
- Most pr�b�lok nem reag�lni arra, amit mondt�l – vigyorgott, majd k�rben�zett a szob�mban. – De mindenesetre, igazad van.
- Nem is mondhatn�l m�st.
- �, nem, nem – nevetett ki, majd led�nt�tt az �gyra. – K�pzeld, holnap k�lt�z�nk.
- M�r mondtad a suliban.
- Ne haragudj, csak egyszer�en most nem tudok m�sra koncentr�lni.
- Hadd seg�tsek.
- Elfogadom – vigyorogtam r�, majd cs�kol�zni kezd�nk.

A k�lt�z�s �r�i…
- Minden fent van a kocsin? – sz�lt fel ap�m.
- Minden!
- Rendben, akkor gyere le �s indulhatunk is – mondta, �n pedig adtam egy b�cs� puszit any�nak, majd mentem is a kocsihoz, hogy elvigyen minket az �j h�zunkhoz.
Az �j h�z hasonl� volt, mint a r�gi, de tal�n m�g ann�l is nagyobb. Minami, �s a felt�telezett Sasori, a fia, kint �lltak a j�rd�n, minket v�rva. Sz�lesen mosolyogtak mindketten. Az any�nak is, mint a fi�nak, s�t�t-v�r�s haja volt, b�r a fi� vagy k�t fejjel magasabb volt, mint Minami, de rettent�en �desen festettek egym�s mellett �lldog�lva. P�r percen bel�l, am�g b�m�szkodtam, meg�rkezett k�t, nagydarab f�rfi, akik a dobozokat �s b�r�nd�ket hordt�k be a nappaliba �s h�l�szob�kba. Addig is odamentem megismerkedni a j�vend�beli csal�dommal.
- Sziasztok, Sakura vagyok – ny�jtottam kezet el�sz�r Minaminak, majd Sasorinak.
- �dv, m�r sokat hallottunk r�lad. Sasori majd megmutatja, hogy merre is lesz a szob�d. Addig Dan �s Wolf bepakolnak mindent a te szob�dba is – mosolygott r�m kedvesen, majd elindultunk Sasorival.
- Sz�val… h�ny �ves vagy? – k�rdeztem.
- H�sz. Te gondolom tizennyolc, vagy valami olyasmi – vigyorgott. – Zavarban vagy.
- Nem bar�tkozom t�l k�nnyen.
- Pedig pont olyannak t�nsz, �gy els� l�t�sra. A h�res, neves Sakura Haruno, mostant�l a mostohatestv�rem. Milyen j� – nevetett fel, majd meg�lltuk egy szoba ajtaja el�tt, a m�sodik emeleten. – Meg�rkezt�nk.
- Ezt most elengedem a f�lem mellett – mondtam, majd bel�pt�nk a szob�ba.
- Any�val azt besz�lt�k, hogyha nem tetszik a tap�ta, m�g �tfesthetj�k, de �gy gondoltuk, hogy ez neked megfelelne. Meg persze minden m�st kicser�lhet�nk, ha valami nem felel meg.
A tap�ta alapja vajsz�n� volt, amin kicsi kis vir�gok voltak, minden�tt. A b�torok is vil�gosbarn�k voltak, az �gy szembe az ajt�val, onnan jobbra �s balra pedig b�torok. Jobbra ny�lt egy igen nagy gardr�b, balra pedig �r�asztal �s egy alacsony k�nyvespolc �llt. Ahogy kicsit beljebb l�ptem, beszippantott az eg�sz.
- H� – lengette meg a kez�t el�ttem. – J�l vagy? – B�lintottam. – Ha r��rsz, elmehetn�nk a b�torboltba n�h�ny dolgot venni, mert nekem is k�ne p�r dolog a szob�mba.
- Rendben, �gy sem tudn�k most pakolni.
- Majd Daniella, a szobal�ny kipakol neked mindent. Gyere, menj�nk. – Karon ragadott, majd lesiett�nk a nappaliba, ahol apu �s Minami besz�lgettek.
- Merre mentek?
- B�tort venni, elviszem a nagy kocsit – hadarta Sasori, majd felkaptuk a cuccainkat �s ment�nk is.
- Vigy�zzatok magatokra – ki�ltott ut�nunk apa.
�gy f�l �ra kocsik�z�s ut�n meg is �rkezt�nk. Ek�zben folyamatosan besz�lgett�nk, a f�l �let�nket elmes�lt�k a m�siknak, mik�zben vettem k�t nagy babzs�kot a szob�mba, n�h�ny cserepes n�v�nyt �s fali posztereket. Kicsivel k�s�bb n�h�ny kieg�sz�t�t is vett�nk a h�zba, Sasori mag�nak pedig p�rn�kat vett.
- J�l bev�s�roltunk – n�zt�k a k�t nagy, megt�m�tt bev�s�rl�kocsit. – Viszont elhoztam anya k�rty�j�t, sz�val minden rendben.
- Nem fog kiakadni?
- Dehogy, m�g � mondta, hogy menj�nk el, mert csak �tban lenn�nk a pakol�sban.
- Aha, �rtem – vigyorogtam. Gyorsan fizett�nk, majd bepakoltunk a kocsiba.
- Nincs kedved m�g m�szk�lni egyet? Tuti, hogy m�g t�mve van az eg�sz lak�s emberekkel.
- De, ez remek �tlet.
A kocsit lent hagytuk a parkol�ban, majd ment�nk is fel a butikokhoz, meg megkaj�ltunk.
- Van bar�tod? – k�rdezte, mik�zben vacsor�ztunk.
- Nem mondan�m annak, de valami olyasmim van. Tudod, most �rt v�get egy kapcsolatom �s nem vethetem m�g bele magamat egy �jba – magyar�ztam. – Neked?
- Nincs. Szerencs�re p�r hete dobott az el�z� bar�tn�m.
- Szerencs�re? – h�ztam fel a szem�ld�k�met. – Ezt m�g nem sok dobott embert�l hallottam.
- K�szi, k�szi – nevetett fel. – Most komolyan, nem ismerted, de valami rettent�en ideges�t� volt. Nem is �rtem, hogy lehettem vele k�t �s f�l �vig…
- K�t �s f�l �v? – k�rdeztem vissza.
- Igen…
- �, �rtem. Sz�val csak a szok�sos.
- Meglep�, mi?
- Nagyon – vallottam be. – T�led, �gy els� l�t�sra, kicsapong� �letet v�rtam, hogy egyik kapcsolatb�l l�psz a m�sikba, erre meg beny�g�d, hogy k�t �s f�l �ves kapcsolatb�l l�pt�l ki! T�nyleg meglep� vagy.
- Ez ugye nem baj? – n�zett r�m, mire elmosolyodtam.
- Dehogy!
�gy h�sz perc m�lva, amikor m�r csak �lt�nk �s besz�lgett�nk, megjelent az asztalunk mellett Sasuke.
- �, szia – �lltam fel gyorsan, �s meg�leltem. – � itt Sasori. Sasori, � itt Sasuke. Sasuke az oszt�lyt�rsam, Sasori meg a…
- Az �j tes�d, mostohates�d – seg�tett ki, majd fel�llt, kezet fogott Sasuk�val �s le�lt.
- Megvolt m�r a k�lt�z�s? – lep�d�tt meg.
- Igen – h�ztam fel a szem�ld�k�met. – Tegnap este elmondtam vagy �tsz�r…
- R�mlik. Holnap r�m�rsz? – k�rdezte. – Gyere m�r �t hozz�m, ha nem nagy k�r�s.
- H�tkor?
- Rendben – mondta. – Viszont rohanok, mert moziba megy�nk a b�ty�mmal �s p�r haverj�val. Holnap akkor besz�l�nk, szia! – Egy gyors cs�kot nyomott a sz�mra, majd elrohant a t�megbe. Vissza�ltem a sz�kembe, majd Sasori furcsa arckifejez�s�vel tal�ltam magamat szembe.
- � volt a majdnem-bar�tod? – k�rdezte vigyorogva.
- Valami olyasmi, igen.
- Kedves sr�cnak t�nik, viszont h�vott anyu, hogy mindent elrendeztek.
- Akkor induljunk is.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s