Igen? – vettem fel a telefont. Azt sem tudtam, hogy hol vagyok… 
- Itt Temari, Sakura, j�l vagy? – sz�lt bele a telefonba. Ideges volt.
- Persze, csak aludtam. 
- Hol volt�l? Elment�l valamelyikkel?
- Igen, Kyoruval. 
- Az melyik volt?
- A sz�ke…
- �, nem r�mlik – nevetett fel. – Jaj, �r�l�k, hogy fel�led is hallani. Agg�dtam miattad.
- Te hogy jutott�l haza? – k�rdeztem elterel�sk�nt.
- Itachi h�vott egy taxit. Ino is vel�nk volt, meg Sasuke �s Naruto. Kicsit sz�k�sen utazgattunk, meg Ino teleh�nyta a kocsit, az nagyon vicces volt. Meg undor�t�…
- �rdekes est�tek lehetett. 
- Neked m�g jobban, megvolt? – k�rdezett most �.
- Vicces vagy.
- �, sz�val igen!
- Ezt majd megbesz�lj�k bent.
- J�, de legal�bb j� volt? Jaj, �n m�g sosem fek�dtem le huszonk�t �vn�l id�sebb pasival!
- Remek volt, �letem eddigi legjobb alkalma volt – mondtam. – �szint�n.
- H�tf�n kifaggatlak.
- Holnap nem �rsz r�? – lep�dtem meg.
- Randim van – mondta.
- �, akkor este? �lj�nk m�r be valahov�! K�rlek!
- Nyolc ut�n r��rn�k, mondjuk f�l kilenckor a szok�sos pip�z� el�tt? Azt hiszem, hogy t�zig nyitva vannak.
- Ok�, ott leszek. Akkor, szia!
- J� �jt! 
Amint letettem a telefont, r�n�ztem az �r�mra �s m�r t�nyleg k�s� volt. H�romnegyed tizenkett�, persze este. M�g halkan leosontam a konyh�ba, vettem magamhoz valami harapnival�t, azt�n megf�r�dtem, pizsam�ba �lt�ztem �s le�ltem sorozatot n�zni a t�v� el�. �gy hajnali h�romig elsz�rakoztam, majd egyszer�en annyira f�radt voltam, hogy a babzs�kfotelemben elaludtam. P�r �r�val k�s�bb, �gy h�t �ra k�rny�k�n eszm�ltem fel, hogy ez k�nyelmetlen, �gy �tm�sztam az �gyamra �s ott aludtam tov�bb. 

H�tf� reggel, m�r az iskola parkol�j�ban keresg�ltem magamnak helyet. Sz�pen, m�r negyven�tkor bent voltam, r�vid id� alatt leparkoltam, majd amikor l�ptem volna be az oszt�lyterembe, Temari kiszaladt �s elr�ntott, egyenesen oda, ahol Sasuk�val is �lt�nk egy hete. A k�mia szert�rhoz. 
- Most meg mi van? – k�rdeztem. 
- Mindenki tudja azt az egyetemista h�szon ak�rh�ny �ves pasidat. 
- Kyorut? M�gis, honnan, kit�l, te honnan tudod? – k�rdeztem idegesen. – Ez nem lehet igaz!
- Ino m�r ezzel fogadta az oszt�lyt reggel. Vagyis, nem Ino, hanem Sasuke fogadott ezzel, hogy neki meg Ino mondta, aki m�r megint m�st�l hallotta, meg…
- Persze, „m�st�l hallotta”. De, m�gis, Sasuke mit akart t�led?
- Azt, hogy igaz e a sztori �s, hogy mikor besz�lhet veled. 
- Nem tetszik ez nekem.
- Nekem se – h�zta el a sz�j�t, majd nekid�lt a falnak. 
- Most m�gis, mit csin�ljak? – akadtam ki. – Nem lehetek megint beteg, ut�lok p�tolni. Ez el�l meg �gysem tudn�k elmenek�lni teljesen, istenem, de szar!
- Most ez a t�ma bent, sz�val k�sz�lj fel! Ess�nk t�l rajta…
- Jaj, dehogy – ellenkeztem hangosan. – Nem akarok bemenni, ink�bb hazamegyek, hogy megint rosszul vagyok…
- Nem is megold�s – mondta. – Figyelj, menj�nk be. K�nos lesz, meg tal�n be is sz�l valaki, de senkinek semmi k�ze ahhoz, hogy te mit csin�lsz az iskol�n k�v�l. 
- Igazad van – l�ktem el magamat a falt�l, majd magabiztosan elindultam az oszt�lyterm�nkbe. Temari gyorsan beel�z�tt, majd egy kacsint�s k�s�ret�ben bel�pt�nk az oszt�lyba. 
Nem olyan volt, mint amilyennek elk�pzeltem.
Rosszabb volt, ezerszer rosszabb! M�r, ahogy Temari bel�pett, valaki felord�tott valamit, a hangzavar pedig egy szempillant�s alatt elt�nt. �gy m�g tal�lgatnom sem kell, hogy kir�l besz�ltek az im�nt… V�gign�ztem az oszt�ly nagy r�sz�n, ahogy kisebb csoportokba t�m�r�lve pletyk�lkodtak, persze �jra, de m�r halkabban besz�lgettek. Igen, pr�b�ltam felt�n�s n�lk�l v�gigvonulni az oszt�lyteremben, de persze, hogy nem siker�lt. A hangzavar akkor er�s�d�tt vissza, amikor le�ltem �s elkezdtem �tn�zni az �rai anyagot. Temari ugyanezt tette mellettem, b�r, n�ha tud�s�tott az esem�nyekr�l, ami k�r�l�ttem folyt. 
- Sasuke nagyon b�mul t�ged. Az elm�lt h�rom percben vagy t�zszer h�tran�zett r�nk – mondta g�piesen. – Ino nagyon felt�n�en m�reget t�ged, n�ha pedig sz�p jelz�ket mond r�d a bar�tn�inek. Ne akard tudni. Mindenki err�l besz�l, ez valami hihetetlen. 
- Val�ban – �llap�tottam meg, amikor feltekintettem a f�zetemb�l. – Nem hiszem el, hogy ez ennyire �rdekes – mondtam picit hangosabban, majd �jra a jegyzeteimet kezdtem el olvasni. A hangzavar kicsit �jra al�bbhagyott, majd mindenki a hely�re szaladt. 
- Itt van – suttogta Temari, mire mindenki vigy�zz �ll�sba �llt �s csendben v�rta a tan�rt. Mindenki f�lt Ank�t�l. Vasfegyelem, �s kuss volt az �r�in, el�gg� f�lelmetes jelens�g volt a n�…
- J� reggelt, oszt�ly! �ljetek le! Van egy j� h�rem, �s egy rossz h�rem, nos, melyikkel kezdjem? – tette fel a k�rd�st. 
- A rosszal – sz�lalt meg valaki.
- Ne, ink�bb a j�val!
- De annak �gy semmi �rtelme – sz�lalt meg �jra Anko. – Sz�val, tanulm�nyi kir�ndul�st nyert�nk a h�rom h�napja leadott p�ly�zattal. Ez volt a j�, a rossz az, hogy �n leszek a k�s�r�tan�r Kakashi tan�r �r mellett. Ez pedig az�rt rossz, mert ut�lok kir�ndulni, amikor pedig jelentkezt�nk, nem hittem volna, hogy nekem kell majd titeket elk�s�rni…
- Ez mikor is lesz? – k�rdezte Shikamaru �lmosan. Mindig �lmos ez a forma.
- Ma van h�tf�… cs�t�rt�kt�l vas�rnapig lesz. A Monjua hegyekben, innen alig �t �r�nyira van, gondolom m�r hallottatok r�la.
- Persze – b�lintottunk n�h�nyan. 
- Sz�val, nagyj�b�l ennyi. A legfontosabb pedig az, hogy nem fakultat�v! Vagy, be kell j�nni �s a b-be kell bej�rni az �r�kra, ahogy gondolj�tok. Van k�rd�s?
- Pontosan mi lesz a program, tan�rn�? – tettem fel a kezemet. 
- H�t, biztos nem egyetemist�kkal �jszak�zni – sz�lalt fel Ino, mire nagyra t�tottam a sz�mat meglep�d�tts�gb�l. Az oszt�ly nagy r�sz, f�leg In��k klikkje hangosan nevetg�lni kezdett, mire Anko egyre idegesebb lett.
- Csendet – ord�tott, m�r v�r�s fejjel.
- Eln�z�st, tan�rn� – motyogta Ino. L�that�an tartott Ank�t�l.
- �ra ut�n, te, te, te �s te, Ino, j�tt�k egy kis k�l�n-munk�ra – mondta a tan�rn�. – Nem t�r�m, hogy az �r�mon ilyeneket mondjatok. Vagy ak�r b�rmit is mondjatok, ami nem a t�m�hoz kapcsol�dik. 
- Rendben – b�lintottak n�gyen. N�v szerint Ino, Karin, Sasuke �s Naruto.
- Hol tartottam, miel�tt pof�tlanul f�lbeszak�tottak? – k�rdezte Anko. – �, megvan. A program legink�bb t�r�kb�l �s m�zeuml�togat�sokb�l fog �llni. A sz�ll�sunk egy n�gycsillagos sz�llod�ban lesz, ahol n�gyszem�lyes szob�kba kell majd t�m�r�ln�nk. Az eg�sz ingyenes lesz, a p�ly�zatb�l befoly� �sszeg felhaszn�l�sa miatt. Minden k�rd�st megv�laszoltam? 
- Tan�rn�… - kezdte volna Naruto, de Sasuke oldalba b�kte. – Ja, semmi, bocs�nat.
- Rendben - n�zett sz�r�san a sz�k�re, majd a fi�kj�ban kezdett matatni, azt�n fel�rta a t�bl�ra a f�c�met. – A mai �r�n a popul�ci�r�l fogunk besz�lni, de m�g a m�lt�ra anyaghoz �rj�tok oda a migr�ci� fogalm�t…
Az eg�sz nap ilyen k�nosan telt. A d�lut�n folyam�n any�hoz beugrottam, mert szeg�ny kicsit egyed�l �rzi mag�t, ami�ta elk�lt�zt�nk onnan, nekem meg csak ritk�n van id�m �tugrani hozz�. K�r�lbel�l este nyolckor mentem haza, igen f�radtan �s sok leck�vel. Este t�zig csak tanultam, azt�n csin�ltam magamnak egy te�t, majd �jf�l k�rny�k�n, miut�n siker�lt letennem az �ppen olvasott k�nyvemet, lefek�dtem aludni. 

Ilyen monoton telt az eg�sz hetem, vagyis pontosan cs�t�rt�k reggelig, amikor is indultunk a kir�ndul�sra. Reggel kilenckor volt a gy�lekez� az iskolai el�tt, f�lt�zkor pedig elindultunk a k�l�n buszunkkal a t�bor helysz�n�re. Kicsit k�sve �rkeztem oda, Sasori k�s�rt el. Temari m�r r�g ott volt, �pp Naut�val �s Shikamaruval besz�lgetett. 
- Akkor, vigy�zz magadra, h�gi – �lelt meg, miut�n kipakolta a b�r�nd�met a kocsij�b�l. Ahogy k�rben�ztem, Ino �s a ribancai m�r megint engem besz�ltek ki. Felt�n�bben nem is lehetett volna egy�bk�nt. 
- Ink�bb r�juk kell vigy�zni, nem garant�lom a testi �ps�g�ket – morogtam, majd fejemmel In��k fel� b�ktem. Sasori felh�zott szem�ld�kkel tekintett v�gig a t�rsas�gon, majd elnevette mag�t.
- �rtalmatlan gimis kurv�k. 
- K�ssz – vigyorogtam, majd v�llon �t�ttem. – �n is gimis vagyok!
- �rted a l�nyeget – n�zte m�g most is �ket. – De t�nyleg nem kell �ket b�ntani, teljesen �rtalmatlanok. Viszont lehetn�l okosabb valamivel.
- Ezt most hogy �rted?
- Ak�rmi t�rt�nik veled, mindig, mindenki megtudja, sz�val valami gond lehet a bar�ti k�r�ddel. Ezen gondolkozz el szerintem – �t�gette meg a v�llamat, majd homlokon puszilt. 
- Azt mondod, hogy egy olyan emberrel vagyok j�ban, aki csak sz�tk�rt�li a dolgaimat? 
- Pontosan – b�lintott egyet. – Sz�val, vigy�zz.
- Erre m�g nem is gondoltam – vallottam be, majd k�zelebb ment�nk az oszt�lyunkhoz. A legt�bben csak most estek be. Kakashival az �len, aki szinte rohant, hogy utol�rjen minket. 
- M�g �pp id�ben – sz�lalt meg Anko. – Na, tegy�tek be a csomagtart�ba, ide a b�r�nd�ket, azt�n sz�pen, az �l�srend szerint sz�lljatok fel a buszra! Gyer�nk, egy, kett�!
- J� napot, tan�rn� – mosolygott Ank�ra Sasori. 
- �, Sasori, de r�g l�ttalak! 
- Ismerik egym�st? – lep�dtem meg.
- Igen, Anko a gimimben tan�tott p�r �ve, a tan�tv�nya voltam.
- Val�ban – b�lintott a n�. – Egy�bk�nt, most dolgozol, vagy m�g tanulsz?
- �pp a nyelvtud�somat k�pzem, valamint az �js�g�r�s szakm�j�ban szeretn�k elhelyezkedni, de addig m�g csiszolgatom a tud�somat – foglalta �ssze. 
- Remek, majd ha r��rsz, felkereshetsz, van egy befoly�sos ismer�s�m a Timesn�l. 
- A Konoha Timesn�l? – lep�d�tt meg. Anko csak vigyorogva b�lintott. – �, az remek lenne, k�sz�n�m.
- Igaz�n nincs mit. Te is vel�nk tartasz? 
- Nem, most is �pp �r�ra igyekeztem, csak behoztam a hugic�mat.
- Vicces vagy – morogtam, majd betettem a b�r�nd�met �s adtam egy puszit Sasorinak. – Na, menj�l, el fogsz k�sni!
- Rendben, akkor majd megkeresem – mondta Sasori Ank�nak, majd fel�m fordult. – Ne feledd, amit mondtam neked. Na, vigy�zz magadra, t�nyleg – �lelt meg. – Szia!
- Szia – k�sz�ntem el �n is, majd fel�ltem Temari mell� a buszra.
- J� reggelt – k�sz�nt�tt mosolyogva. – Hogy vagy?
- Remek�l.
- Van valami?
- Csak felbasz, hogy nem tudom, honnan sziv�rognak ki a dolgaim – motyogtam. – De, mindegy. Ink�bb koncentr�ljunk a kis kir�ndul�sunkra!
- Ez m�r jobban tetszik – kacsintott r�m.
Csendben el�vettem a k�nyvemet, majd olvasni kezdtem. Az �t h�rom �r�s volt, ez alatt olvastam, ettem �s besz�lgettem Temarival. A sz�ll�sunkhoz kett� �ra k�rny�k�n �rkezt�nk meg v�glegesen, majd nagy nehezen bepakoltunk. Hatszem�lyes szob�k voltak, �s mivel nem voltunk t�l sokan l�nyok, �gy Temarival, Hinat�val, Tentennel, Karinnal �s In�val ker�lt�nk �ssze. A fi�k ugyan�gy, hatan voltak, �s m�g n�h�ny emberke, akit nem lehetett sehov� sem betenni, egy k�l�n szob�t kaptak. N�gy ilyen „h�z” volt egym�s mellett, a negyedik, egyben legsz�ls� volt a k�t tan�r�. Miel�tt megkaptuk volna a kulcsokat, Anko �jra meg�ll�totta az �ppen sz�tsz�led�ben l�v� oszt�lyt. 
- Egy �r�tok van kipakolni, azt�n elkezd�dhet az els� sorverseny. 
- Milyen sorverseny? – lep�d�tt meg Temari. 
- Ez az eg�sz h�rom, vagy n�gy nap sorversenyekb�l fog �llni, aminek a feladatai a hegyen lettek elhelyezve. A nyertes k�tf�s csapat aj�nd�kban fog r�szes�lni. A t�bbiek semmit sem kapnak.
- Na, de mit kapnak az els� helyezettek? – k�rdezte Naruto.
- P�nzt, �s az iskolai eredm�nyeik jav�t�s�t. Ez alatt azt �rtem, hogy egy v�lasztott tant�rgy �v v�gi oszt�lyz�s�n�l a tan�r t�z sz�zal�kot r�sz�mol a jegyetekre. M�r csak ez�rt is aj�nlatos nagyon hajtani ebben a h�rom napotokban. Ma este lesz egy verseny, holnap d�lut�n �s szombaton este. Vas�rnap pedig visszamegy�nk Konoh�ba. Itt vannak a kulcsok, szoba szerint gyertek �rte – mondtam, majd Ino elvette t�le, a fi�k k�z�l Sasuke, azt�n folytatta a besz�d�t. – Most van negyedh�rom, este nyolcra mindenki legyen k�szen. S�t�ted�skor indul az els� menet – mosolyodott el. – Most menjetek, fedezz�tek fel a v�rost, de az erd�be ne menjetek!
- Igenis – b�lintottunk egy emberk�nt, majd mindenki sz�pen, lassan bev�nszorgott a szob�j�ba. 
- Az�rt ez egy kicsit komoly – mondta Temari, mik�zben elfoglaltuk az �gyunkat.
A h�z �gy n�zett ki, hogy el�l volt a kisebb nappali, n�h�ny b�torral �s egy t�v�vel, ezzel egybenyitva egy konyha helyezkedett el. H�tr�bb egy k�l�n szoba volt, az eg�sz a f�ldszinten, teh�t egy emeleten. Na, itt volt a h�rom-h�rom �gy, egym�ssal szemben, h�rom nagy szekr�nnyel. A bej�rati ajt� maga a teraszon �llt. Eg�sz st�lusos volt az eg�sz, ahogy be volt rendezve. Vajsz�n-feh�r-fekete kombin�ci� uralkodott a h�l�szob�ban, a nappaliban �s konyh�ban pedig ink�bb barna �s fekete volt minden. Temarival megpr�b�ltuk lefoglalni az In�t�l �s Karint�l legt�volabb l�v� �gyakat, ami nagy nehezen siker�lt is. Hinata m�g a mi oldalunkon volt, Ten pedig a szemben l�v� sorba szorult, Ino �s Karin mell�. (Nem irigylem.)
- Miben k�ne felk�sz�ln�nk az esti programra? Egy�ltal�n mit csin�ljunk addig, �s milyen csapatokban lesz�nk? 
- T�nyleg, semmit sem tudunk eddig – akadt m�r Karin is ki. 
- Biztos elmondj�k – nyugtatgatta �ket Hinata. �n �s Temari kipakoltunk az egyik szekr�nybe, am�g �k ezen gondolkodtak.
- Vagy szob�k szerint fogunk r�szt venni a versenyben, vagy m�g kisebb csapatok, h�rom vagy n�gy – tippeltem. – Am�gy ezt egy�ltal�n nem �rtem, mi nem ez�rt j�tt�nk ide.
- Igen, ez nem tanulm�nyi kir�ndul�snak t�nik – b�lintott Ten. 
- Anko nem h�lye, biztos beletesz valami „tanulm�nyi kir�ndul�shoz hasonl�” feladatot majd… 
- Addig is – kezdtem m�r m�s hangnemben. – Menj�nk, s�t�ljunk egyet, Temari. 
- Rendben, hozd a cigidet.
- Szerinted s�t�l�s alatt mit �rtettem? – vigyorogtam. 
- �. L�nyok, elment�nk.
- J�, j� – sz�lt ut�nunk Hinata, majd m�r bent sem voltunk a h�zban… 

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s