2. fejezet ...szívnek!
bett 2010.06.02. 10:57
Sakura miután feladta levelét,
Egy hét múlva megtalálta Sasuke üzenetét.
Az üzenet gondosan volt leragasztva,
Érintetlen volt, ahogy a feladó hagyta.
Miután rávette magát, hogy kibontsa,
Szemét nem tudta levenni a levélről,
S elkezdi olvasni az elejétől.....:
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
"Sakura...
Miért írtad azt a levelet?
Miért hiányzom én neked?
Összetörtem szíved,
Hogy hagyd békén az enyémet.
Önző módon csak magamra gondoltam,
Szívetekben örök sebeket okozva.
Sebeket, melyek mély nyomokat hagytak,
Sebeket, amik soha be nem gyógyulnak.
Elhiszem, hogy erősödtél,
Testileg sokat fejlődtél.
De azt nem hiszem,
Hogy szívesen látnál engem.
A gyógyuló sebek a szíveteken,
Nem viselnének el több kárhozatalt tőlem.
Míg bosszúmat nem teljesítem,
Addig lábamat Konohába be nem tehetem.
Egész életemben csak a bosszúmra gondoltam,
Veletek nem is foglalkozva.
Pedig nekem sokat jelentettetek,
De te talán sokkal többet.
Hidd el, én a szívedet épre rakosgatnám,
Minden darabkát maradék erőmmel odaragasztanám,
De félek, hogy újra fájdalmat okozok,
Amit már rendbehozni nem tudok.
Félek mindentől amit elronthatok,
Mert mindent rosszabbra fordíthatok.
Pedig ne, hidd hogy feladom egykönnyen,
Azt meg se fordult a fejemben..
Lehet furcsán fog hangzani,
De nem tudom tovább magamban tartani.
Vágyom édes csókjaidra,
Veled több eltölthető pillanatra,
Vágyom érintésedre,
Egy kevés figyelmességre,
Vágyok mindenre,
Csak te létezz benne.
Viszont még mindig zavar a távolság,
Amit csak mi fogunk fel igazán.
Távolság, ami igen hatalmas,
Távolság, ami igen fájdalmas.
Érzések, amik bennünk kavarognak,
Érzések, amik viszonzásra találtak.
Szerelmünk nemsokára beteljesül,
Ígérem, nem leszel egyedül...
Csak várj míg visszatalálok a sötétségből,
Ami már így is fényben tündököl...
Sietek...
Ígérem....
Csak egy ideig bírd ki még...
... A te Sasukéd "
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Miután elolvasta a levelet,
A sírás uralkodott el teste felett.
A Szomorúság könnycseppjei voltak ezek?
Dehogy! Csak a Beteljesedett Szerelem jegyei nyilvánultak meg.
Bárhogy is próbálná leplezni,
A mosolyt az arcáról eltüntetni,
Szíve heves dobbanásait nem tudná elrejteni.
Őszintén? ez meg se fordult fejében,
Sőt, szíve szerint orditaná:
"Szeretlek míg világ a világ!"
Sakura miután csendben lehunyta a szemét,
A szél egy szót suttogott felé.
Egy szót, mégis oly kifejező:
"Ígérem..." azzal álomra tért az üzenetközvetítő.
|