- Sasuke, mi most elmegyünk, mert ebédelnünk kéne - mondta a nagymama, és odahívta magához a gyerekeket.
 - Menjetek nyugodtan. Ha meguntam, akkor utánatok megyek - szólalt meg kb. először a jelenlétünkben a fiú, Sasuke.
 - Akkor majd keress meg minket. Szia! - Azzal a nagymama és a gyerekek elmentek. Csak Hinata, Naruto, Sasuke és Én maradtunk a stégen. Pár horgász arébb, tőlünk jó pár méterre horgászott. Bizonyára nem zavartuk őket az óriási ugrálásainkkal.
Ebben a pillanatban mászott ki a vízből Naruto. Hinata teljesen nyugodtan üldögélt a stég szélén, és lóbálta a lábát. Naruto mögé lépett.
 - Meg ne próbáld - fenyegette meg elég keményen Hinata, mire Naruto elröhögte magát, és nevetve felkapta a földről a lányt, majd bedobta a vízbe. Sasuke most jött ki a vízből, és érdeklődve nézett körbe. Én karba tett kézzel álltam a stég közepén, biztonságban, távol a víztől és attól a tudattól, hogy belöknek, esetleg bedobnak.
Kicsit megnyugodtam, amikor láttam, hogy ez senkinek nem áll szándékában. Sasuke odalépett Narutóhoz, kezet ráztak, és bemutatkoztak egymásnak.
 - Uchiha Sasuke - mondta a fekete hajú.
 - Uzumaki Naruto - vigyorgott Naruto.
 - Ha jól látom, akkor ő még egyáltalán nem vizes, és ez nem fair - bökött oda felém vigyorogva az Uchiha fiú, mire megtorpantam.
 - Dehogy nem - mondtam hangosan, magamból kikelve, mire még gyorsabban lépdeltek felém, a szájuk pedig ördögi vigyorra húzódott. - Nem fogtok bedobni! Naruto, nem mered! Tudod jól, hogy megverlek! - vigyorogtam magabiztosan a szőke felé, de egyáltalán nem úgy tűnt, mintha ez megrendítené.  - Ez bajos - állapítottam meg zavartan. Már csak fél méterre álltak tőlem.
Naruto megpróbált behúzni magával a vízbe, de nem sikerült, ugyanis kikerültem. Kifújtam a levegőt, de valamiről megfeledkeztem.
 - Sakura vagyok - mondtam kedvesen, és kezet nyújtottam felé. Remélem, kicsit sikerült elvonnom a figyelmét.
 - Én meg Sasuke - mutatkozott be immáron nekem is, és megállt előttem. Pár másodpercig így álltunk, majd fogta magát, megfogta a derekamat és beugrott a vízbe. Közben egyfolytában alatta voltam.
Amikor feljöttünk a víz felszínére, ő mögöttem volt. Alig vettem észre, már-már aggodalmasan kerestem.
 - Te szemét, most meghalsz - mondtam diadalmasan, és lenyomtam a víz alá. Mámint próbáltam volna lenyomni, de nem sikerült... Valószínűleg leért a lába.
 - Akkor most én jövök - mondta és lenyomott a víz alá. Persze csak talán egy másodpercre, aztán elengedett. Amint feljöttem, ezt újra és újra megcsinálta. Most a vállamra tette a kezét, én pedig már készültem, hogy újra lenyomjon, de most nem tette.
 - Nyugi, nem nyomlak most le. Nem akartalak - vigyorgott hamiskásan.
 - Huhh, köszi - mosolyogtam rá.
 - Nem ér le a lábad? - lepődött meg.
 - Hát nem sűrűn - mondtam. - Ha leérne, akkor nem tudtál volna lenyomni, mert tartottam volna magam.
 - Jól van, na - bökött oldalba.
Még mindig a vállamon volt a keze. Vártuk, hogy mindenki felmenjen a lépcsőn, és ne legyen sor meg várakozás.
 - Neked mennyi hajad van - mondta csodálkozva, miközben nézegette. Szembefordultam vele.
 - Na, és neked mennyi hajad van! - Beletúrtam a vizes fürtjeibe, ő pedig elkezdett nevetni.
 - Nagyon poénos vagy - mondta durcásan, és lenyomott a vízbe.
Amikor feljöttem a víz felszínére, jól lefröcsköltem. Mást úgy sem nagyon tudtam volna vele csinálni. Aztán, látva a dühét, felsiettem a stégre. Amint felértem és felülről szemléltem a dolgokat, Naruto újra a vízbe lökött, egyenesen Sasuke előtt csobbantam. Amint magamhoz tértem, odaúsztam a stég alá a vízhez. Kapaszkodtam a létrába. Itt azért volt nekem szerencsém, mert aki a stégen állt, az felettem volt, és nem látott. Velem szemben kapaszkodott Sasuke. Na, őt már lehetett látni a stégről, mivel a nyílt felszínen volt.
Most ugrott be Naruto a vízbe. Hinata a stégen állt, és onnan szidta a szőkét.
 - Én tettem ellened bármit is? - kérdezte Sasuke vigyorogva.
 - Te nem... - Megráztam a fejem és a vizet kezdtem pásztázni.
 - Mi a gond? - kérdezte Naruto. Pár méterre volt tőlem.
 - Ha most valami hozzám ér, akkor biztosan meghalok. - A fiúk elnevették magukat, és éreztem, hogy valami egy pillanatra hozzámér a vízben. Épp, amikor elkezdtem volna rohamosan elhagyni a helyemet, észrevettem, hogy Sasuke nagyon vigyorog, és nyílván ő volt az elkövető.
Hangosan kifújtam a levegőt, jelezve, hogy rendben van minden, és megnyugodtam. Kicsit arrébb mentem a stég alól, közelebb Sasukéhoz, de távolabb a zavarosan sötét víztől.
Most a hátamhoz ért hozzá, ami miatt inkább kirázott a hideg, mintsem megijedtem.
 - Most meghalsz - nevettem, majd utána eredtem fel a stégre. Sikeresen belöktem a vízbe, majd az elkövetkező egy órában ugyanez volt a menet. Viccelődtünk, ordibáltunk, elvoltunk nagyon.
 - Bocs, de nekem most mennem kell - mondta Sasuke.
 - Biztos? - kérdeztem.
 - Aha. Sziasztok! - Azzal elsétált a stégen.

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.