- Sasuke - nyögtem teljesen ledöbbenve. - De mit keresnek itt? Főleg ők ketten - suttogtam. Ez nagyon furcsa. Beálltunk egy fa mögé, és onnan néztük őket. Először csak az volt, hogy Sasuke egy fának dőlve beszélgetett Karinnal, aki előtte állt két méterrel, majd a lány közelebb lépett hozzá. Vigyorogva, karba tett kézzel állt előtte. Eléggé elégedett fejet vágott. Valamit mondott Karin, mire most Sasuke lépett közelebb hozzá. A lány még mindig óriási vigyorral állt, már eléggé közel Sasukéhoz. Már szinte "intim közelségben". Rossz előérzetem van... A következő "képkocka" már az volt, hogy Karin megmarkolta Sasuke pólóját, és magához húzta, majd megcsókolta. Megcsókolta.
 - Úristen - suttogtam, és meg sem vártam, hogy elteljen egy ócska másodperc sem, azonnal elkezdtem futni. Közben potyogtak a könnyeim...  Próbáltam a leggyorsabban elmenni onnan, én nem akartam ezt látni, és nem is kellett volna. Nem akartam visszamenni a faházakhoz, inkább ténylegesen a focipálya felé vettem az irányt. Még teljesen fel sem fogtam, hogy mit láttam az elmúlt másodpercekben, csak sírtam, akaratlanul is, de sírtam. Bár, ha belegondolok nem a pálya volt az elsődleges célom, hanem inkább a mögötte lévő kis erdőhöz mentem. Csak az a gond most, hogy valóban voltak a pályán, de igazából nem érdekelt. Közben hátratekintettem, és még Ino sem jött utánam, gondolom tisztában van azzal, hogy most engem sem kéne piszkálnia, és ilyenkor sokkal jobb nekem, ha egyedül vagyok... Elértem a pályához, és éppen nagyban focizott néhány ismeretlen srác, de én ezzel egyáltalán nem foglalkoztam. Egyszerűen átszaladtam a fiúk előtt.
 - Hé - kiáltott az egyik, aki előtt fél méterrel szaladtam el.
 - Ezt meg mi lelte? - kérdezte a másik.
Egyáltalán nem érdekelt, hogy melyik mit mond. Amint beértem az erdőbe, elővettem a telefonomat, befejeztem a futást és tárcsáztam egy számot.
 - Igen? - szólt bele.
 - Sakura vagyok - szipogtam.
 - Jaj, mi történt már megint? - kérdezte elcsukló hangon. - Hallom a hangodon, hogy sírsz!
 - Az a ribanc Karin rámászott Sasukéra, és Sasuke még csak nem is nagyon ellenkezett, simán hagyta, hogy megcsókolja az a kurva!
 - Biztos van valami ész szerű magyarázat arra, hogy miért nem ellenkezett az az idióta, próbálj meg megnyugodni. Semmi sem történik ok nélkül - mondta.
 - Ez akkor sem jó - válaszoltam szomorúan.
 - Jó, ezt értem. de ha valami károsat, vagy rosszat teszel magaddal, akkor biztos, hogy véged. Én foglak kinyírni, utána pedig jön Karin és Sasuke - fenyegetőzött.
 - Inkább csak engem ölj meg, nekem úgy sincs semmi értelmem, és csak útban vagyok nekik. Biztos, hogy miattam halogatták ezt az egész dolgot eddig, csak útban vagyok - ismételtem. Próbáltam megnyugodni, és már sírni sem sírtam.
 - Te hülye vagy, majd ha nyugiban leszel akkor mondj bármit is. Gondolj már bele ebbe! Egyértelmű, hogy semmi nincs kettőjük között. csak te most vak vagy és nagyon dühös. Inkább ne csinálj semmi rosszat, mert idővel biztosan vissza fog ütni, és akkor az nagyon kellemetlen lesz neked - magyarázta.
 - Jól van...
 - Akkor most hagylak. Szia - köszönt el. Én is nyögtem még valami ilyesmit, utána meg letettem a készüléket. Most úgy érzem, hogy sikerült kissé lenyugodnom. Ránéztem a telefonom órájára, és azt vettem észre, hogy eléggé eltelt az idő. Nem sokára fél kilenc, szóval már csak fél órám van a tábortűzig, és ezt egyáltalán nem akarom kihagyni. Gyorsan elindultam vissza a faházakhoz, és út közben tudatosult bennem, hogy már kezd sötétedni. Amikor a focipályához értem, akkor már nem voltak ott a fiúk, aki az előbb fociztak. Ahonnan nem rég elszaladtam, nos, már az a hely is üres volt. Gondolom még Ino is már visszament.
Amint visszaértem, megtaláltam, ő pedig szorosan magához ölelt.
 - Reméltem, hogy még egyben van - vigyorgott, amikor elengedett Ino.
 - Ja, valahogy úgy - húztam el a számat. - Miután  elmentél, én még maradtam.
 - És mi volt? - kérdeztem rá, közben leültem az ágyamra, és hátradőltem.
 - Sasuke eltolta magától, valamit mondott Karinnak, aztán elment onnan - mondta.
 - Ez érdekes - mondtam semlegesen.
 - Akkor most mit fogsz tenni?
 - Hát most próbálom nem mutatni, hogy mit érzek, inkább le fogom szarni Sasukét. Egyszerűen csak bunkó leszek vele, és nem fog érdekelni.
 - Jól van - vigyorgott. - Amúgy szerintem már kimehetnénk a tábortűzhöz, mert nem rég már megcsinálták Kakashi és a gondnok - magyarázta.
 - Oké - mosolyogtam. - Akkor menjünk.
Szépen fogtuk magunkat, és kisétáltunk a tábor egyik sarkához, ahol el volt helyezve a tábortűz. Félkörös ívben fel voltak három sorba állítva hosszúkás padok, amikore le lehetett ülni. Még csak páran voltak ott a tűzni, de ők sem az evés miatt, hanem a tüzet nézték, ami igen nagy lánggal égett.
 - Meg kell várni, amíg a tüz leég - állapította meg Kakashi, és nyugodtan leült az egyik padra. Naruto idegesen járkált fel és alá a tűz körül, elég türelmetlennek tünt.

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.