Sakura egy barack színű ház előtt állt. Egy percig tétovázott, megnyomja-e a csengőt, végül az ujja automatikusan mozgott. A csengő halkan csengett, a bent lévő mégis meghallotta. Léptek zaja hallatszódott, majd a barna ajtó kinyílt. A vörös hajú fiú csodálkozva nézett a lányra.
- Sakura!
- Sasori... Beszélnünk kell! - mondta komolyan a Haruno.
A srác utat engedett neki. Saku beljebb lépet, és körülnézett, mintha még nem járt volna itt. Pedig sokszor volt már a fiúnál. Zavart volt, és ezt Sasori is észre vette rajta. Bementek a nappaliba, és leültek a kanapéra. Egy ideig csak némán ültek, majd Sakura belekezdett. Elmondott mindent, ami Sasukéhoz kötötte. Nem titkolt el semmit. Azt hitte, így lesz a legjobb. Tévedett.
- Tudtam! - állt fel Sasori dühösen.
Járkálni kezdett fel-alá a szobában.
- Sasori, nyugodj le!
- Hazudtál nekem! - ordította.
- Mert tudtam, hogy reagálnál! - ordította vissza a lány.
Ő is felállt.
- Szóval őt szereted? - szűkültek össze a fiú szemei.
- Nem, ezt te is tudod! Hiszel nekem, ugye?! Vagy nem? - hitetlenkedett a Haruno.
- Én...már nem tudom, mit higgyek! - hajtotta le a fejét Sasori.
- Akkor azt hiszem, én sem! - válaszolta komoran.
A nyakából lecsatolta az ezüst nyakláncot, amin egy piros szív alakú medál lógott, két S betűvel a közepén. Könnyes szemmel a srác kezébe nyomta, és kifutott a házból. Maga után becsapta az ajtót. Sasori megnézte a nyakláncot. Összeszorította a kezét, és behunyta a szemeit. Egy könnycsepp esett a kezére, és befolyt egyenesen a szívmedál két S betűje közé.
Sakura egy darabig csak állt a kerítés előtt, és sírt, majd összeszedte magát, és előkapta a mobilját.
- Deidara! Egy szívességet szeretnék tőled kérni...
Pár perc múlva egy fekete ferrari parkolt a ház előtt. A lány kinyitotta a kocsi ajtaját, és beszállt. Sasori végignézte az ablakból, ahogy az autó elhajt.

- Mi a helyzet? - kérdezte a szőke fiú.
- Sasori... - sóhajtott a Haruno.
Az ablaknak dőlt, és a házakat nézte. Eléggé gyorsan mentek. A biztonsági övért nyúlt, és becsatolta magát.
- Ne kelljen már mindent harapófogóval kihúzni belőled! - lökte meg gyengéden a rózsaszín hajút.
- Ha becsatolod magad, elmondom. - morogta.
- Rendben! - adta meg magát Deidara.
Mikor Sakura meghallotta a kattanást, a srác felé fordult.
- Elmondtam neki... mindent! De hiba volt! Kiborult, és...
- Persze, hogy kiborult! Te mit tennél? - kérdezte csodálkozva Dei.
- A jó oldalát nézném!
- Persze!
- Ne hidd, ha nem akarod!
Saku keresztbe fonta a karjait, és durcásan visszafordult. Egyenesen nézte az előttük lévő utat, de arckifejezése rémülté változott.
- Deidara vigyázz! - kiáltotta.
Egy kislány szaladt az útra. A fiú gyorsan félrerántotta a kormányt, de ekkor megtörtént a baj.

Mentőautók, tűzoltóautók, és rendőrautók szirénája töltötte be a környéket. Egy fekete ferrariból szedtek ki egy vérző, sebekkel teli, eszméletlen lányt, és egy súlyosan sérült fiút. Rengeteg ember gyűlt össze, hogy lássa, mi történt. Sasori, Sasuke, Itachi, Temari, Naomi, Shikamaru, Kankuro és Gaara is köztük voltak.
- Te jó ég! - kiáltotta Temari, és kezét a szája elé rakta.
Könnye megcsillantak az arcán. Mindenki ledöbbent. Shikamaru odament barátnőjéhez, és szorosan átölelte. Naomi is sírt, bár közel sem annyira, mint Tem. Ő jobban bírta, viszont Kankurohoz bújt. Senkinek nem kívánták ezt a látványt. A kocsi teljesen össze volt törve. A pár órával ezelőtt útra szaladt kislány épséggel megúszta, viszont az árokban fejre állt autó nem, és a véres ülések, valamint a karosszéria sem. Sasori hibásnak érezte magát. Bűntudat égette a testét. Ha nem kapja fel a vizet...ha nem engedi el Sakurát... De már késő! Nem tud rajta változtatni.
Az orvosok a mentő hordágyára rakták a lányt, a fiút pedig felsegítették. A rendőrök a papírjaikra jegyzeteltek, és a kislányt faggatták.
- Mi történt? - kérdezték sokan.
- Egy gyerek rohant az útra.
- Nagyon gyorsan mentek!
És ezekhez hasonló mondatok röpködtek ide-oda. Sasuke volt az első, aki magához tért. Az egyik rendőrhöz rohant, és akadozva faggatni kezdte.
- A lány jól van? - kérdezte aggódva.
- Ismeri? - tudakolta a férfi összehúzott szemöldökkel.
- Igen! Sakura Harunonak hívják.
- Nincs jól. A bordája eltört, a fejét és a karját is sérülések érték. Eszméletét vesztette. Többet nem tudok! - válaszolta, és egy másik rendőrhöz fordult. - Megvan a lány neve! - mondta, és elsétáltak.
Az Uchiha rémülten nézett utánuk. Ha a lány meghal, az élete összeomlik...


Sakura egy kórházi teremben feküdt. Lélegeztető gépre volt kötve. Egy ütemes csipogás adta jelét annak, hogy életben van. Karjai élettelenül feküdtek a teste mellett, szemei csukva voltak. Az ágya mellett ülő fiú a kezét a kezére tette. Szomorúan csillogó, fekete szemeivel a lány arcát vizslatta. Gyűlölte Deidarát, bár nem az ő hibája volt. Gyűlölte Sasorit, amiért elengedte Sakut, és gyűlölte önmagát, amiért nem segíthetett. Számára most már rettenetesen sokat jelentett ez a lány. Az életénél is fontosabb volt.
- Az nem lehet, hogy veszélyben az életed! Ne halj meg, kérlek! - suttogta, és egy könnycsepp gördült le az arcán, egyenesen a Haruno és az ő kezére.

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.