~Sasuke~

  Ez a f�rd�z�s j�t tett, r�g voltam ilyen vid�m, b�r ami�ta Sakura bel�pett az �letembe, teljesen ki lettem cser�lve. Ezt sosem gondoltam volna magamr�l, hogy egy l�ny �gy ki tud cser�lni. Igaz, lehet, hogy az is k�zre j�tszott, hogy alapb�l ismertem �s most megint tal�lkoztam vele. Hihetetlen, hogy mennyit v�ltozott. Nem csak k�ls�leg, hanem bels�leg is. M�r nem az a nyafka kis ideges�t� kisl�ny, aki volt, �s ez tetszik.
�pp vacogva rohanok be szob�mba �s csapom be magam ut�n az ajt�t, hogy valami meleg ruh�ba �lt�zhessek, mert most k�r�lbel�l �gy �rzem magam, mint egy antarktiszi j�gkocka. Miut�n levettem magamr�l vizes ruh�zatomat, �s b�jtam bele egy melegebbe, kimentem a nappaliba, ami �resen �llt. S�hajtottam egy nagyot, s ahelyett, hogy ott maradtam volna, kimentem a leveg�re, ahol egy kev�sb� k�v�natos szem�ly �llt. Igazs�g szerint nem is ismerem.
- Ki vagy te? - k�rdeztem �s alaposan megn�ztem. Akatsukis volt, k�penye ezt mutatta. �rdekes k�k feje volt, vigyora m�g�tt kibukkantak a legink�bb c�p�t id�z� fogak. H�t�n egy kardot tartott.
- Ki vagy te? - ism�teltem meg k�rd�semet.
- Hoshikagi Kisame - felelte. - B�ty�dt�l hozok �zenetet.
Megdermedtem.
- Mit �zen? - k�rdeztem.
- Legy�l az Uchih�k szent temetkez�si hely�n, ott megtal�lod �t - v�laszolta Kisame. Elmosolyodtam. V�gre el�rkezett az �n id�m, hogy harcoljak vele, hogy v�ghezvihessem a bossz�m.
- Azt �zeni ne vigy�l senkit magaddal, ez csak kett�t�kre tartozik, senki m�sra!


P�r perc m�lva �tra k�szen �lltam, egy centit hagytam a konyha asztalon, hogy elmentem, majd j�v�k. Kisame viszont ott maradt a rejtekhely�nk el�tt, �gyelve r�, hogy senki se j�hessen ut�nam, legf�k�ppen Sakura ne. De megmondtam Kisam�nek: ha egy �jjal is hozz�juk mer �rni, v�ge! Meg�rzem! N�h�ny perc m�lva �ton is voltam.

*

  Semmi nesz nem volt az eg�sz rejtekhelyen, a nappali �s a folyos�k �resen �lltak. Suigetsu a szob�j�ban aludt, Juugo szint�n, m�g Karin �s Sakura a saj�t szob�jukban besz�lgettek.
- Sz�val, te Sasuk�val r�g�ta ismeritek egym�st? - k�rdezte Karin. Sakura megh�kkent a k�rd�s miatt.
- Igen... - felelte Sakura
- Hogy tudtad �t kib�rni? - t�totta el a sz�j�t bar�tn�je. - �n egy napja ismerem, de m�r kib�rhatatlannak tartom.
- Nem olyan v�szes - legyintett Sakura. - B�r r�gen nagyon bunk� volt.
- Nem minta most v�ltozott volna - fonta karba karjait Karin, mire bar�tn�je elnevette mag�t.
- Nem fog v�ltozni. De az�rt k�v�ncsi lenn�k, hogy mi t�rt�nne akkor, ha meg�ln� Itachit - t�n�d�tt el Sakura. Karin megr�ntotta a v�ll�t.
- T�nyleg, nem tudod, mikorra tervezi a t�mad�st? - k�rdezte hirtelen, de nyomban meg is b�nta. - B�r...
- Sasuke nem tudja, hogy hol van Itachi, enn�l fogva nem is tud t�mad�st ind�tani - szak�totta f�lbe bar�tn�je.
- Igaz, igaz. Menj�nk, n�zz�nk sz�t.
Sakura �s Karin kimentek a szob�b�l, egyenesen a nappaliba, ami �res volt. A k�t n� egym�sra n�zett, majd Karin r�ntotta meg a v�ll�t el�sz�r.
- Alszanak - mondta, s Sakura felvonta a szem�ld�k�t.
- Ilyenkor?
Karin le�lt a kanap�ra, Sakura ugyan�gy tett, majd hirtelen �llt fel.
- Hova m�sz? - k�rdezte Karin.
- Megn�zem Sasuk�t.
- Fel�lem.
Sakura elmosolyodott, majd elindult Sasuke szob�ja fel�, ahol azt�n bekopogott, s miut�n nem �rkezett v�lasz, benyitott. A szoba �res volt.
- Sasuke? - k�rdezte Sakura, de v�lasz nem �rkezett. Benyitott a f�rd�be is, de ott sem volt senki. Hol lehet? - k�rdezte mag�ban, majd visszament a konyh�ba.
- Na? - �rdekl�d�tt Karin.
- Elt�... - kezdte volna el Sakura, de akkor r�meredt a konyha pultra, �s a rajta l�v� cetlit vette a kez�be.
- Mi az? - �llt fel Karin �s cs�p�re tett k�zzel �llt oda Sakura mell�.
- Elment - suttogta bar�tn�je.
- De majd visszaj�n - mutatott Karin arra a r�szre.
- De ki tudja, hogy hova ment? - fordult szembe vele Sakura. - Ut�na kell menn�nk.
- M�gis, hogy akarsz ut�na menni, amikor azt sem tudod, hogy hova ment? - k�rdezte Karin.
- Nem �rdekel - torkollta le Sakura �s kifutott a rejtekhelyr�l, ahol viszont bele�tk�z�tt valamibe.


~Sakura~

  A francba is, �n is pont j�kor szaladok bele valakibe. Hanyatt estem a hirtelen j�tt lend�lett�l �s d�rzs�lgetve f�j� testr�szemet, r�meredtem �ton�ll�mra. Megr�m�ltem. Egy Akatsukis �llt el�ttem, �s ahogy eln�zem, Kisame n�v szerint.
- Mit keresel te itt? - f�rmedtem r�, mikor Karin mell�m �rt �s guggolt le.
- �rizlek titeket, hogy ne csin�ljatok semmi ostobas�got - felelte k�nnyed�n.
- Hol van Sasuke? - k�rdeztem.
- Van egy kis dolga - vigyorodott el Kisame. Megremegtem.
- Kivel? - k�rdezte Karin.
- A dr�ga j� b�tyj�val. - Szemeim kiguvadtak. Mi�rt, mi�rt nem sz�lt nekem?
- Ha-harcolnak? - k�rdeztem. L�pteket hallottam magam m�g�l, s nagyon j�l tudtam, hogy csak Suigetsu �s Juugo lehet az.
- Igen, el�rkezett a pillanat, amire az Uchiha k�ly�k mindig is v�rt. Itachi rem�nykedik benne, hogy megv�lt�st hoz majd r�, �s nem kell benne csal�dnia, rem�li, hogy Sasuke m�r nem az az ostoba k�ly�k, aki volt h�rom �vvel ezel�tt.
- Sasuke nem ostoba - ripakodtam r�. Itachi nagyon er�s. Ha harcolna, Sasuke nem biztos, hogy t�l�li. Egyik�k biztos meghal, �n b�zom benne, hogy ez a valaki nem Sasuke lesz.
- Hol vannak? - k�rdezte Suigetsu.
- Azt nem �rulhatom el - vont v�llat Kisame. - Itachi-san szem�lyes k�r�se volt, hogy csak �k ketten legyenek ott a harcn�l, b�r az �rz�seim szerint Zetsu is ell�togat oda, na, mindegy!
Remegtem a d�ht�l, csal�dtam Sasuk�ban, de rem�ltem az�rt, hogy gy�zni. S�hajtottam egy nagyot, de tudtam, hogy nem fogok megnyugodni.
- Nyugi Sakura - tette a v�llamra a kez�t Juugo. - Biztos t�l�li.
- Nem tudok megnyugodni - csattantam fel, �s kezeimbe temettem az arcomat. A szerelmem sz� n�lk�l hagyott itt, annyit se mondott, hogy d�g�lj meg, egyszer�en csak lel�pett, most k�zd meg a b�tyj�val, nem is gondolva arra, hogy �n itt hal�lra agg�dom magam!
- J�l van, az�rt nem kell leharapni a fej�nket! - emelte v�dekez�en maga el� a kezet Suigetsu. S�hajtottam egy nagyot. A francba is Sasuke, ha haza�rsz, p�pp� verlek. Hogy tehetted ezt? Csak �rj�l haza.

   Eg�sz �jjel v�rtam, s�t, m�g m�snap is, de Sasuke nem jelent meg. A szob�mban �lve b�multam magam el�, m�g enni se mentem ki, ez�rt Karin hozott be nekem �telt, amit megk�sz�ntem. Tudtam, hogy agg�dik �rtem, l�ttam rajta, de Sasuke hi�nya teljesen aggaszt. Hol van? Mit csin�l? Mi t�rt�nt vele? T�rdemre hajtottam a fejemet, ekkor viszont Karin rontott be a szob�ba.
- Sakura, itt van Sasuke. - Felpattantam �s bar�tn�mmel egy�tt kiszaladtunk a rejtekhelyr�l. K�t fa k�z�tt Sasuke j�tt, s �n elindultam fel�. Arc�ra mosoly �lt ki, �n viszont kor�ntsem voltam ilyen boldog. �kl�mbe chakr�t gy�jt�ttem �s egy �t�ssel a f�ldre ter�tettem.     
� �rtetlenkedve meredt r�m.
- Hogy mer�szelt�l elt�nni egy sz� n�lk�l? - zih�ltam �s gall�rj�n�l fogva felh�ztam.
- Nem akartam, hogy agg�dj, vagy visszatarts! - mondta Sasuke kiss� megszeppenve. Idi�ta!
- �gy m�g jobban agg�dtam, te ostoba! - ki�ltottam.
- Hagytam �zenetet!
- Szerinted az v�ltoztat valamin?
- Igen! - F�rfiak... Elengedtem, majd d�h�sen beviharzottam a rejtekhelyre.  Hogy lehet valaki ilyen naiv? De elegem van ebb�l a fajank�b�l. D�h�sen robbantam be a szob�mba �s levetettem magam az �gyra, keresztbe font karokkal. Titkon azt rem�ltem, hogy ut�nam j�n, de nem tette, de b�zom benne. Tal�n Karin �pp most ord�tja le a fej�t.  Halv�ny mosoly sz�k�tt az arcomra, majd behunytam a szemem.



~Sasuke~
 

Nem ezt v�rtam Sakur�t�l, nem hittem volna, hogy �gy fog k�sz�nteni, de meg�rtem. Elt�ntem, el sem b�cs�zva. De mit k�ne csin�lnom? Miel�tt elindulhattam volna, Karin az utamba �llt �s vill�ml� szemekkel n�zett r�m.
- M�gis, hogy k�pzelted ezt? - sziszegte �s egy pofont kevert le nekem. Szemem sark�b�l l�ttam, hogy Suigetsu �s Juugo �rtetlen�l n�znek �ssze.
- Hogy merted �gy megb�ntani Sakur�t? - folytatta Karin.
- Nem b�ntottam meg - csattantam fel. M�gis mivel b�ntottam volna meg? Mir�l besz�l ez a n�?
- Ezek ut�n ne lep�dj meg, ha nem �ll veled sz�ba. - Lehajtottam a fejem. Karinnak teljesen igaza van, hogy lehettem ilyen ostoba? Ezek ut�n m�r semmin sem csod�lkozn�k.
- Mi�rt szerinted mit csin�ljak? - k�rdezte halkan, s k�sz�ltem a kirobban�sra.
- Mi az, hogy m�gis mit csin�lj? - f�rmedt r�m Karin. - Menj �s k�rj bocs�natot!
Ez nem hangzik olyan neh�znek, de m�gis f�lek. Mi van, ha Sakura kidob �s agyon ver?
- Mi t�rt�nt Itachin�l? - k�rdezte Suigetsu �s titkon h�l�t adtam neki, hogy elterelte a t�m�t.
- Nyertem - feleltem r�viden. - Itachi meghalt.
- Gratul�lok.
- M�r megb�ntam - indultam el a rejtekhely fel�.
- Hogy-hogy? - hallottam Karin hangj�t.
- Megtudtam Itachi igaz t�rt�net�t.
�s most megyek, megyek bocs�natot k�rni, hisz Sakura az egyetlen, aki boldogg� tud tenni...

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s